Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-05-20 / 14. szám

A pesti tavaszi lóversenyek. Pályabi k : gr. Festetics Géza, b. Wenckheim Béla. Intézők: gr. Hunyady József, gr. Batthyány Istvi. lovag Heinrich Nep. János, gr. Szápáry Antal, gr. Zichy Edmund. Teher re ügyelő: b. Orczy Béla. Indítók: gr. Festetics Pál és Cavaliero Ferencz úr. Minden versenyidény óhajtott sikere két tényező kelléktől függ ; az egyik a pályázó lovak — a másik a versenybarátok és néző közönség nagy száma. Az első: magának a versenyzés czéljának (melly az erő- és futásképesség mérlegelése) életfeltételét képezi; a második: eszköz a versenyérdek emelésére, a mennyiben a nézőállványjövedelme a lovaregylet pénztárát pályadíjak kitűzésére képessé teheti. A pesti gyepen az állvány jövedelme nem az egyletet, hanem a bérlőt illeti ugyan, de miután a bérlő szerződése a jövő 1867-ik évben letelik s az egylet akkor hihetőleg saját állványt fog építtetni: talán időszerű most rövid szemlét tartani a fölött, minő befolyással volt a lovak és nézők számára — a versenyidénynek junius elejéről május elejére történt áttétele ? A pályázó lovak számára nézve e korábbi idény okvetlen kedvezőbb eredményt mutatott fel. Mig az utóbbi években 40—50 közt változott a futó lovak száma, az e tavasszal 61 volt s a 70-et kellett volna elérnie, ha egy gyászos esemény következtében több kötelezettség el nem enyészik s ha néhány ló a végidomításban harczképtelenné nem válik. E részben tehát semmi kétség sem foroghat fenn, hogy május elején a pesti gyepen sokkal nagyobb mezőnyök indulnak, mint indúlnának június elején, a bécsi versenyek — után. Ezenkívül a tapasztalás azon aggodalmat is eloszlathatta, hogy a májusi idényre a lovak nem lesznek eléggé elkészíthetők. Alig emlékezünk oly évre, mellyben a lovak —átalában véve —versenykészebb állapotban jelentek volna meg a pesti gyepre, mint épen az idén. S a néző közönség ? ez mind a bárom napon, de különösen a középsőn, elég csekély volt s az állványon üres hézagok tátongtak. Elmaradt először is azon contingens, mellyet a júniusi vásár tagadhatlanul szokott adni; másodszor elmaradt a nagy világ egy része, melly talán a toilette-fényüzés elkerülése, talán más okok miatt falura költözött; elmaradt a pesti lakosok jelentékeny száma, melly a "múlt években közlekedő olcsó gőzösökön csak eljött, de gőzösök az idén nem járván s az omnibuszok csak a pályatérre vezető fiókútig mehetvén: sem oda és vissza két órát a homokban gyalogolni, se drága vitelbért fizetni nem volt hajlandó. — Nem úgy van ez nálunk mint Bécsben, hol a lombos gyepes Práter útjain kellemes séta]esik; vagy mint Pozsonyban, hol a ligeti pályatérre tíz perez alatt kiérhet a gyalogos. Már most, ha ez a jövő években is így folyna, az állvány jövedelméből, mellynek először (németesen mondva) magát kellene kifizetni — nem épen nagy'versenydíjak telnének. Mi volna tehát a teendő? — A júniusi vásárközönségröl le kell mondanunk ; ez bizonyos. A toilette-fényüzés ellen alkalmasint hasztalan irnánk(Benoiton-czikket s hasztalan biztosítanék dámáinkat, hogy kimosott mousseline, battiste vagy jacquonat ruháikban ép olly bájosak lesznek, mint a milly szépek vagyunk mi férfiak a sokszor kimosott vitorlavászonban és nankingban. —Nagy közönség'"gyűjtésére tehát csak azon egyetlen mód marad fenn, ha a messze fekvő pályatért'köny-