Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-03-20 / 8. szám

119 érjen ; vagy hogy kapja össze négy lábát zerge módjára a legszűkebb helyen is, és ugorja így kétszerre át a két árokkal ellátott falat. Gyakran, midőn az akadályok bonyolódottak, mászással kell segíteni. Az egyszerű felhívásra „walk," az okos ló lecsillapodik és egész ügyességét fejti ki ebben. Hihetlen helyeken jut illy módon az ember keresztül és jóformán nem érti, hogy volt képes lova annyi teherrel hátán ezeken átvergődni. Alcock egy öreg irlandi kanezájával előttem egy 8 láb magas, majdnem függőleges földmetszésen mászott le. A ló hátsó lábai a nyeregterhelőt érték; első lábait megfeszíté és igen megfontolva creszkedék le e meredek helyen ; lovasa pedig, hogy az egyensúlyt fentartsa, egészen farára feküdt. Másszor pedig több lovat láttam részint ugorva, részint mászva következő akadályon átjutni, melly két különböző helység határvonalát képezte: 4 láb magas, 2 láb széles földfal, közvetlen alapját érte egy 5 láb széles árok, ez volt az egyik határ széle; ezt követte 3 lábnyi sima. tér, mint az árok bedölésére hagyott közös terület, melly után ismét egy 5 láb széles árok és mögötte az ellőbenihez hasonló fal; az árkok azonkivül mélyek, széleik pedig — mint mindig — benövesztve voltak. Illy helyeken aztán a lovas csakugyan mit sem segithet, ha a ló nem elég ügyes, nyugodt és csendes. Általában elismert tény, hogy ki a pau-i kopók után akar lovagolni, főképen elszánt, bátor lovas legyen, egész bizalmát lovába helyezze és a többivel ne gondoljon. Itt tétovázni? okoskodni, kerülőket csinálni és kijárásokat keresni nem lehet; itt még jobban áll, mint bárhol másutt, hogy a kopók oldala mellől elmaradni nem szabad, mert a magas és azonkivül beültetett és sürün egymást követő földfalak hamar eltakarják a vörös kabátokat, és ha valamelly esetleg miatt az illető csak néhány másodperczet is késik, a vadászatot mindörökre elveszti. A bukások legveszedelmesebbje az itteni vidéken, midőn a földfalon a ló egyensúlyát elveszti és az árokba visszadob Jaj annak, ki nem siet illy helyzetben lovától szabadulni s ki nem mer az előtte tátongó árokba gurulni. Magam is voltam egyszer illy helyzetben, midőn sárgám a 3 láb széles falon megcsúszott, elejével túl, hátuljával innen maradt, hasán feküdt, és lábaival a levegőben vergődött. Mindig reménylém hogy lovam visszanyerendi alapját, miért is nem tartám szükségesnek magamat eldobni; hoszszas erőlködés után lovam elejével ugyan ismét felkapaszkodott, mi azonban rögtön azt eredményezte, hogy egyensúlyt vesztve, az árokba visszahanyatlott; szerencsémre en balra, ö jobbra nyúlt végig az árokban és így csak nyergem tört ketté, mi azonban nem gátlá, hogy a vadászatot követhessem. Több barátom és ismerősömnek volt kellemetlen következésü bukása, kik közül kettő törött vállperecczel, egyik pedig, ki fejtetőre esett, félig őrülten hozatott haza. Mr. Cognard kitűnő irlandi kanczája, mellyért előtte való napon 10,000 frankot kináltak, hátulsó lábaival az árokba hanyatlott, és dereka azonnal ketté tört, a ló rögtön kiadta páráját, tulajdonosa pedig a társaságot víg lakomára hívta, s a szegény állatból készített igen ízletes cotelettekkel vendégelte meg; a házi úr igen jó kedvű volt, s állítá, hogy csak az ö lovából lehet illy jó eledelt készíteni, mert e sült 10,000 frankba került. — Sokat lehetne még azon különböző bukásokról irni, mellyeket itt láttam, szerencsére azonban többnyire rosz következés nélküliek valának. A találkozók soha sem olly távoliak, hogy a vadászlovon könnyen kijutni ne