Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-02-28 / 6. szám

93 ellen is. Az eredmény egy olly hajtás lett, melly jóformán példátlan a franczia anná­lisokban. A gyors iramú futam legkisebb szünet nélkül egy óra húsz pcrczig tartott, melly alatt a kopók folyvást csomósán s mindig sarkában hajtották a vadkant, melly végre megeléglette a futást, a szuszból kifogyva megállt, elolábait megvetette a föld­nek s csattogó agyarral mint egy eröd állt támadói előtt; de mielőtt kikíizdhette vol­na magát, egy gerelyszúrás leterité. Illy vadat egy óra húsz perez alatt rókakopók­nak megállítani nevezetes dolog, miután a hajtás szakadatlan harcz volt a kan és a kutyák közt teljes iramban. E kan 360 fontot nyomott s a tizenharmadik volt, mellyet a falka ez idényben fogott. Sokat beszélnek az angol Captain Alcock Pau-vidéki nyúlkopó falkájáról, melly ötven elég nagy és gyors harrierből áll s jó sikerrel hajtja a környék kis rókáit. A másfél, egész két óráig tartó futamok az árkokkal összevissza átmetszett vidéken eléggé érdekesek s különösen a gyakran előforduló mély utak gondolkodóba ejtik az ugratni készülő lovast. A legjobb franczia úrlovarok közül többen mulatnak ott, hogy trainingben maradjanak a jövő hónapra kitűzött La Mai cho és Vincennesi aka­dályversenyekre. A mezőny nem rég ötven úrból és tizenöt hölgyből állott, kik közt egy orosz grófné különösen kitűnt s a róka vitorláját kapta, mint az egyetlen lovas­nő az angol Miss Hamiltonnal, kik a róka elfogásánál jelen valának. A lővadász-idény február elejével bezáratott ugyan, a császárnak azonban úgy látszik szabadalma van ez időn túl is vadászni jól megrakott tilosaiban. O Felsége még a minap is vadászott Rambouilletben s 278 darabot — ezek közt 119 fáczánt, 6 özet és 31 nyulat lőtt. A társaság hatból állott s a lőtt vadak összes száma 736. A lóversenyek, mint fönebb említők, a jövő hónapban már megkezdődnek. Nem rég a hivatalos lapban jelent meg kimutatása azon különféle díjaknak, mellye­ket a császár saját civillistájából — összesen 44,380 forinttal tűzött ki. Mindene­setre szép összeg, de hiszen telik is a cívillistából, melly évenkint 13 millió forin­tot tesz. Jules Gérard halála most már kétségbevonhatlan lévén, nyomorúságban ma­radt anyja és négy árvája számára aláírások folynak, mellyek már is meglehetős ered­ményt mutatnak. Aumale herczeg 1000, egy angol lady 500, a roueni érsek 100 fran­kot adott s a Domonkos-apáczák a leány-gyermekek egyikének felnevelésére ajánl­koztak. Gérard utódja Pertuiset Constantineböl írt haza, hogy két ízben nyomozott már oroszlyánt, de még nem találkozhatott vele. „Ma este azonban — irja — remé­lem hogy szerencsésebb leszek s égek a vágytól, első oroszlyánomat elejthetni." A franczia honosító társulat Jardin d' Acclimatationja nem rég az Equus hemippus-nak két érdekes példányát kapta, még pedig az egyik mén, a másik kan­cza. E kis ló vadan él a Bagdad körüli sivatagban, szőre és ennek színe kissé sza­m ár szerű, de fülei kicsinyek s lábai és patái szépek s egészen lóhoz illők. Játszi, ke­cses mozdulatú, jó indulatú állatok s fiatal szamárcsikónál nem nagyobbak. Május 7-étöl 14-éig bezárólag nagy ebkiállítás lesz az elyzeumi mezőn, mellyet — az 1863-ik évi olly jól sikerülvén — ismét a honosító társulat rendez. Az első kiállítás sok hasznos ismeretet terjesztett és népszerűsített a francziák közt, dicsére­tes vetélkedést idézett elő s az illetőket arra tanította, hogy megbecsüljék és felhasz-

Next

/
Thumbnails
Contents