Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-02-28 / 6. szám

85 tására ösztönzött, s mi, a kik együtt tartottunk, Kaskantyu pusztán Sárkány János úr díszes úri lakába vonúltunk, ahol is megelőző szives fogadás várt reánk. Kis-Kőrösre január 5 én reggeli 9 órakor érkezénk be. A város föutczáján nagy volt a mozgalom. A városház előtt hajtók, továbbá paraszt és iparos osztályú puskások tarka vegyületben csoportosultak s az uri vadászok is, díszes fogatokon kezdtek gyülekezni. Szolgabíró úr megindíttatá a hajtókat; mi azonban még egy kurta órát időzheténk a városon. Sétakép a piacz felé ballagék s nem csekély meglepetésemre, a magyar iskola terén Petőfi mellszobrát, magas emlékkő hegyében, pillantám meg. Oda siettem s mint a ki a nemzet nagy költőjét első gyermek éveiben, kecskeméti elemi iskolai tanuló korában, de később mint honvédet is igen jól ismertem, úgy találom: hogy a művész vésüje jelesül működött. Az emlékoszlop látása nagy befolyással volt érzületemre. A nagyszerű mult dicsfényben és árnyalatokban fölváltva foglalkodtatta elmémet s perez alatt keresztül futák lelkemet s érinték szivem húrjait a korán hunyt költőnek örökbecsű müvei. Egy gondolat bánt engemet Ágyban párnák közt halni meg mondá ő ; és tovább Ott essem el én A liarcz mezején Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből.' E kívánsága, bár a hozzá kötött feltételek nélkül, teljesült és — nyugszik immár csendes rög alatt, Nem bántja többé az Egy gondolat, és Hol merre nyugszik ö, Nem mondja semmi kö, Nem mondja semmi jel. A szobor, mint később értesültem, Gerenday Antal müve; 550 forintba került s az egész tömeg 50 mázsát nyom. Indítványozója Sáfáry József szolgabíró úr volt s a kivitel ugyancsak az ö elnöklete alatt, egy választmányra bízatott. Az ára legnagyobb részt aláírások útján folyt be. Mindenesetre elismerésre méltó nemes cselekvény, illy módon emlékezni meg a hon kegyeltjéről, a ki e népes egyházban kereszteltetvén, egyszersmind kisded korát is e városban élte át. Merengéseim közben baráti kéz érínté vállamat s azonnal rendeltetésünk helyére indulánk. A kör alakítása már azelőtt egy órával megkezdetett s a puskások a hajtók közé osztatván be, a gyaloglást, sort fogva, mi is megkezdők. Megállapított programm szerint, három község egyszerre indítá meg hajtóit s bizonyos meghatározott pontokon a végső emberek szembe találkozván, a beláthatlan nagyságú kör mintegy 6 • mértföldet kanyarított be, s az első „hahók" és ostorcsattogások déli 12 óra után jelenték a kör teljes bezáródását. A hajtók száma legalább is 1500-ra, a puskásoké 200-ra tehető. Nyúl mintegy 250 darab esett, róka pedig négy szorúlt a körbe; azonban ezek ketteje lyukra talált