Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-02-20 / 5. szám

70 szalagot s a folytonos villámlást követő és a sziklafalaktól százszorosan viszhangzott dörgések szüntelen morajában úgy tetszett, mintha a chaoticus vadvilág a teremtés vajúdásában küszködnék alattunk — míg fenn, honnan mi e nagyszerű jelenetet néztük, a fényesen sütő napsugár melegétől a jégcsapok könnyezve hullatták cseppjeiket. Milly szerencsével folytattuk későbbi vadászatainkat, e lapok hasábjain jövőr közlendi Zerdahelyi Incze. Események életemből rajzolta ifjúkori barátom P r e s 11 J. G. Barátjainak emlékűi ajánlja gróf Sándor Móricz. II. A lapjaink 3-ik számában ismertetett fényképalbum második kötete is előttünk fekszik. Szintén 50 lapból áll s nem mondhatni, hogy akár tartalomra akár a képek csinosságára nézve kevesebb becsű volna az elsőnél. Változatosságát emeli, hogy egyes ugratásokon s lovagkiséreteken kivül nagyobbszerü hajtásokkal, sőt egyes vadászrajzokkal is találkozunk benne. Az 1 -ső sz. azon jelenetet ábrázolja, midőn Sándor gr. hatos fogatán Bécsből elindúlva' s Az egész úton ki sem fogva Budára ér a bécsi kapu elé. A hajtás harminczegy óráig tartott, a következő vonalon: BécsbőlKöpcsénybe 5 óra,2 órai etetés; Köpcsényből Báróba a postaúton Mosonyon át 4V

f

t óra; Rárón pihenés 4 óra. Rárótól Neszmélyig 6 óra órai tartózkodással az itatáskor. Neszmélyben 1V

2 órai etetés. Neszmélyröl Csabára 3

1/

2 óra. Csabán széna és itatás % óra. Csabáról Vörösvárra 3/

4 óra, abrakolás 1

1/

2 óra. Vörösvárról a budai palotába 1V

2 óra. Összesen 31 óra, miből 21 a hajtásra, 10 óra etetésre, itatásra esik. A kocsi erősen meg volt rakva, Sándor gróf maga' hajtott, mellette a kocsis, benn a kocsiban komornyika és vadásza. Bécsből elindúltak éjfél után y

al órakor, Budára értek másnap reggel 7%-kor. A lovak olly jó állapotban érkeztek meg, hogy másnap velők Bajnára 3% óra alatt hajthatott. A lovak voltak: egy patkányfarkú sötét pej, egy oroszfajú vasderes, egy lengyelfaj sötét pej, egy sajátnevelésü szürke kancza, egy aranysárga s egy Károlyiféle fakó. 2. Bajnán szánkázás alkalmával kifordítja a gróf a társaságot a szánból, őt magát vagy 30 lépésig hurczolja a megbokrosodott négy ló, s addig vágtat míg a hámba? istrángba^és gyeplőbe annyira össze nem bonyolódtak, hogy meg kellett állniok. A mint utóiérték a lovakat, a nyerges hátulsó lába el volt törve s rögtön agyon kellett lőni. 3. Sárga pony lovát lefekvésre tanítá. Megtétetvén vele müveletét, Makacs nevü arab kanczájával többször átugratá. 4. Ugyan e Makacs a bajnai kastélykertben tizszer egymás után ellökte a korlátot s egyszer sem ugorta át tisztán. Ezen felbőszülve keményen megfogatta lovászai által a korlátot. Makacs újra el akarta lökni, de pórul járt; mert első lábával megakadván, keresztül bukott, lovasa pedig feje tetejére esett. 5. Egy ízben ki akarván lovagolni budai palotája kapuján, aMakacson levő nyereg hátracsúszott s a lovat folytonos kirúgásra ingerié, minek az lett a vége, hogy