Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-12-20 / 35. szám

563 Coeur és Czar; — Monarqueé a híres Gladiateur, Le Mandarin, Fídélité, Béatrix, L'Aventuriére, Brioche és Semiramis; The Nabobé: Lalla Kookh, Charles Quint és Oriflamme. Ezeken kivül több nyertest nemzettek: The Cossack, Ja velőt, Buckthorn, Ventre St. Gris; mellyekkel a Francziaországban lévő legjelesebb telivérfajt el is számoltuk. Kacsavadászat Wermlandban. Mialatt Svédhon e részében tartózkodtam, egyetlen olly vadászaton sem esett, mellyet az angol „nyilt vadászatnak" nevezne. Foglyaink néhány év előtt két rideg tél következtében mind kivesztek és igy e faj itt többé nem tenyészett. A siketfajd és a császármadár e vidéken ugy, mint Svédhon minden egyéb részében, kizárólag az erdőkre van szorítkozva; eként tehát noha néhány meglehetős jó és alkalmas vadásztérrel birunk, csak is esetlegesen akadtam egy-egy a tisztáson tanyázó nyírfajdra, — a nyulak pedig mindig az erdőkben vagy a cserjésekben tartózkodnak. Az erdők jóval sűrűbbek levén itt, mint Angliában, csak ritkán esik szép lövés röpülő vadra, mért is majdnem lehetlennek látszik, hogy valaki a körülöttünk fekvő erdőkből teli tarisznyával térjen haza; az angol vadász tehát igen csekély élvezetet találhat Svédhon erdő vadászataiban, kivéve talán a legkeletibb részeken a szalonkavadászatokat. De ámbár, mint említém, nyilt vadászatunk nincsen, a mi a kacsa- és a szalonkahelyiségeket illeti, azokban bővelkedünk, még pedig a legalkalmasabb minőségben. Szomszédságomban is fekszik két olly helyiség, mellyeken vadászni teljes jogomban áll, s mellyeket ezennel le is akarok rajzolni. E rajz majd némi fogalmat ad, száz, mondani merem ezer, ehez hasonló és Svédhonban fellelhető helyiségről. A két említett hely egyenlő távolban fekszik lakásomtól, mindegyik vagy öt angol mértföldnyire; miután pedig ez kissé nagyon is távol van, hogysem az ember az egész vidéket egy nap alatt átvadászhassa, mindkét helyen tartok magamnak egy csolnakot. Reggel kocsira ülünk, magunkkal vivén a szükséges kellékeket; egész napon át vadászunk, éjjel sátrat ütünk, s a következő napon át is folytatván vadászatunkat, este ismét hazatérünk. Nekem e kis kirándulások felette nagy élvezetet nyújtanak, nem annyira a vadászat kedveért, mintsem inkább, mivel e civilizált országokban, ezek még legjobban hasonlítanak a kedves vadoni élethez. A jobbra fekvő helyiséget a Wenern tónak egyik szigetekkel tarkázott öble képezi; ezen több keskeny és náddal benőtt nyilás van, mellyek mindegyikében biztosan számíthatunk egy vagy két pár kacsára. Azonban a legjobb két darab egy nagy terjedelmű kákafüvesből, s egy körülbelül száz holdnyi kiterjedésű vízi surlóval fedett területből áll (ez utóbbin kora idénynyel bizton fellelhetők a kacsák.) E sáson, noha a víz nem mély, keresztül gázolni lehetlen, miután a fenék nagyon is süppedős; szóval az egész egy neme az ingoványos posványoknak. Söt sok helyen a nádas olly sürü és magas, hogy még csolnakkal is igen nehezen lehet boldogulni. Mindenesetre sok szerencse kell a nádasokban való vadászáshoz ; ha azonbau a vízi surlóson kivül találjuk e kacsákat, (ez pedig gyakran történik meg, ha alkonyatkor megyünk ki vadászni) igen élénk