Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865
1865-12-20 / 35. szám
559 áz üzekedési ösztön, ha a hömérség csekély s a dér, a felhevült bak szakállán, melly most már egész tökélyben díszlik, fegyverzett szemmel észrevehető. — De mi az íizekedő himszarvas a zergebakhoz képest, ha mennyegzője megérkezett! Orosz baka egy zuávval szemben. A szarvas nagyúri grandezzával, s a nélkül, hogy valaminagyon fölhevülne, elébb rábeszéléssel iparkodik ellenén kifogni, mielőtt a féltékenység és düh lábszárát sebesebb mozgásba hozza. A zergebaknak az ördög mindig a nyakában és lábában. Látja-e ott azt a fekete ficzkót a kőgörgetegen vagy ama nyerges hajlásban, de a melly mindenfelé szabad kilátást enged a környékre, mint a zerge ezt szereti ? A főbak kisebb- nagyobb csapat iinöt és gidót gyűjtött maga köré, mellyet feje fenyegető fordulataival tart rendben. Egyszerre megszólal a közelben a mély, halk, lökődve mekegő üzekedési hivás.*) A bak arra felé pillant, meglátja a vetélytárst s rögtön neki rohan , ha ez megfutamodik, gyakran messze követi, száguldnak sziklán, omolványon keresztül, kövek hullnak a völgy mélyébe, s mint a nyulak a síkon, úgy rohannak a zergék a falakon, kőhalmokon, lejtökön keresztül, de gyakran harezra is kerül a dolog, dulakodnak, hogy kalapács csapásaiktól zúg a bérez, s a győztes dialmasan tér meg a falkához, hogy csakhamar egy tán még erősebbnek engedje át a nehezen kivívott szerelmi bé rt. Illy jeleneteket a szemlélő kedvező szél mellett s jó távcsővel gyakran élvezhet, s ezek bizonyára nagyban különböznek azon idylli enyelgésektöl, mellyeket nyáron át a zergevad kedvencz helycin olly megragadó, kedélyes látványkép bámúlnak a fegyverzett szemek. Üzekedés idején a fekete bak sokkal inkább megközelíthető a cserkész által, mint bármelly más időben, mégis sokkal több elővigyázattal kell lennie, mint az özbakra vagy szarvasra intézett cserkészetnél, mert ha már a zergelakta területen*) sok tekintetben az akadály is több mint az erdőségekben , a jó anyatermészet azonkívül még olly finnyás orral is ajándékozta meg a zergét, hogy csak igen kedvező viszonyok közt lesz képes a vadász, hogy a vadat lötávolíg megközelítse. A zergékben leggazdagabb Stájerországban különös módja van némeJly vadásznak, kit a vadászgazda felhatalmazott, hogy üzekedés idején szép zergeszakállt szerezzen, czélja elérésére. Lehet, különben, hogy a vadászat ezen neme másutt is szokásos. A vadász ugyanis — ha szabad úgy mondani — hívogatja a fekete bakot. Nagy elővigyázattal a zergék állásáig mászik fel, gyakran készakarva jobbra balra kanyarodva, s ha fölért, valamelly sziklafal mögé lebukik s egy kis szünetre a zergebak mély mekegő üzekedési hangját hallatja, egyúttal pedig kalapját is mozgatja fölfelé, hogy valamelly tárgy jelenlétét jelezze, mellyet a bak versenytársának tart. Ha a vadász néhányszor hívogatott s kalapjával integetett, a zergebak kőhalomról kőhalomra ugorva közeledik lötávolig, a mikor a vadász gyorsan felpattanva, a pillanatra megdöbbent állatra rásüti lövését. A vadaknál általában igen finom hallérzék természetesen megkívánja, hogy a mekegő hivogatás jól hangozzék, a mit nem talál el mindenki nagy könnyen. Mindamellett a fekete bakra intézett egyszerű cserkészet, minden nagy fáradság mellett mégis kellemesebb, mert nemcsak költészeti külsőségekben gazdagabb, *) Valamint a szarvas csak üzekedéskor szól, úgy a zergebak is csak ekkor ad hangot. **) A zergebak üzekedéskor soha sem száll alá az erdőbe.