Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-12-10 / 34. szám

tulajdonaitól és a versenytársak minőségétől függ; ollykor legjobb teljes gyorsasággal venni erőt a versenytársakon, de más esetben tanácsosabb eleinte hátul maradni, és apránkint előzni meg a netalán gyengülöket. Ha a lóversenyek csak arra szolgálnának, hogy egyik másik ló gyorsaságát kitüntessék : nem érdemelnének más nevezetet, mint egy nyilvános mulatságét. De ez nem így áll, s a ki közelebbről vizsgálja a dolgot, könnyen beláthatja, hogy végczéljok egy figyelemreméltó állatfaj javítása. E czél részben már el is van érve, mert a jobb lovak egyesítéséből egy önálló faj származott,mellynek föjellege erély és gyorsaság. E faj mindjobban szaporodik, és a lóversenyek igen jó alkalmat szolgáltatnak, bogy az ember e faj legkitűnőbb példányait, mellyek jó ivadék képzésére a legalkalmasabbak, kiismerje. A lóversenyeknek tehát semmi közvetlen hasznuk nincs; csupán eszközül szolgálnak, mint egyéb állatoknál a kiállítások, a legjobb lovak kiismerésére. Ugy vannak szervezve, bogy a szigorú megválogatás kényszerűsége folytán, a győzelem rendes körülmények közt okvetlen azé marad, a mellyik valóban a legjelesb. E megválogatás olly szigorú, bogy száz darab csikó közül bárom éves korában már legfölebb csak harmincz darab válik ki s Ítéltetik versenyre alkalmasnak; e harmincz közül még legalább is húsz közönséges állat, kilencz harmadrangú, és legfölebb csak egyből válik másodrangú telivér, minő a „Fille de Vair" „ Vermout" stb. Olly ló, minő az „Eclip.se

1' vagy a „Flying-Childers," a „Monarque" vagy a „Gladiateur" tíz ezer közül válik egy. Egyébiránt a lóversenyek fokozatos megválogatásra nyújtanak alkalmat. Néha ugyan két éves csikókat is állítnak a gyepre, hogy viszonylagos erejüket kiismerjék, de elbatározó verseny csak a bárom évesek közt történhetik. Az előbbieket kísérleti versenyeknek nevezik. Ezek april hóban történnek 1500 métrenyi távolságra, s az első osztályozásra nyújtanak alkalmat; már itt 30 — 40 csikó közül csak 10—15 jelen meg az induló ponton. Aztán következik az ivadékverseny, 1900 métrenyi távolsággal ; ez májusban tartatik, rendesen más más lovakkal. — Harmadik a JockeyClub díja , 2400 métrenyi távolsággal, május végén Chantillyban; jutalma 20,000 frank a tételek nélkül. Az idén Gontran nyerte. Francziaországban ez utóbbi az elhatárzó futás, az idomárok legjobb lovaikkal jelennek meg reá, de nem mindig szerencsével, mert 60 bejelentett ló közül alig szokott húsz indúlni. Az így véghez vitt osztályozás — ugy Franczia-, mint Angolországban, hol ugyané rendszert követik — olly szigorú, bogy a párisi nagy díjért — 100,000 fr. a tételek nélkül — melly a két országban legnevezetesb, 120 bejelentett közül alig fut 4—5 ló. Ettől kezdve vége a kiválogatásnak, s a sors kijelölte kegyenczeit. Ezért nem igen futtatnak négy éves vagy még korosabb lovakat, mert viszonylagos becsök olly ismeretes, hogy a futtatás elvesztené érdekét. Ha egy két ló, mint a „Monarque" hat éves koráig is fut, ez csak ugy történhetik, bogy reá rakott teherrel egyensúlyozzák ismeretes előnyeit három éves versenytársai irányában. Szorosan véve, a jobb lovak kiválogatásának czélja az említett versenyekben már el van érve, s az ember bátran megállapodhatik e ponton. De ha mindamellett is még tovább folytatják a kísérleteket, ennek oka az, hogy a másod és harmadrendű lovakat is osztályozni kívánják egymás