Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-11-30 / 33. szám

536 kellett a mélységbe lebukni. A kopók a rókát a kút száraz fenekén megölték , mint ez két kutyának nde profundis u felhangzó csaholásából következtethető; a harma­diknak hangja nem volt hallható, — ez talán nyakát törte. Sorsáról e perczben még nem értesültünk. Az eset késő délután történvén, a vadászok visszatértek, ott hagy­ván Robertet s kútmesterért küldvén Pestre, ki a lebukottakat felhozza az üregből, mellynek 15 ölnél mélyebbnek kell lenni, miután hét összekötött vadászostorral meg­toldott nyolcz öles kötél sem ért le a kút fenekére. — Szarvasvadászat, lőfegyver és kutyák nélkül, történt octóber 23-án Trachen­bergben. A feladat az volt, hogy a szarvast vagy lassoval fogják el, vagy zaklatás által tegyék hallalivá a lovasok. E végett a környéken minden erdörészt hajtók állot­tak el olly czélból, hogy a szarvasnak erdőbe mehetését gátolják meg, vagy azt, ha a hajtók során még is áttörne, az erdőből zavarják ki. A szarvast déltájban nyilt síkon bocsátották ki s mintegy 200 lépésnyi térelönyt engedve neki, egy. lovas hölgy, Hatzfeld Erzse grófnő és nyolcz lovas vágtatott utána, köztük Rosenberg úr, egy harmincz láb hosszú kötélhurokkal, mellynek egyik vége Biévre nyakához volt erő­sítve. A szarvas először egy folyamnak ment, honnan visszaterelve egy erdőnek tar­tott s ebbe — hajtók és lovasok daczára be is ment s olly sűrűségbe menekült, hova a lovasok nem követhették. Ekkor a hajtókat hítták össze, de ezek se birták ki­zavarni vagy nyomára jönni s a szarvast már már elveszettnek hitték, midőn a vá­ratlan jó hír érkezik, hogy a szarvas kiment az erdőből s már messze jár a nyílt síkon. Utána ekkor, megpillantják a távolban csendesen ügetve, a vadászat új hévvel íoly s a lovasok ismét a láthatólag fáradt vad sarkában vannak. Még egy végkisér­letet tesz, de ereje megtörik s egészen halali, kilógó nyelvvel egy juhnyáj közt keres menedéket. Itt állást foglal s a feléje közelgő Biévre hasát megsérti agancsával, mellyre azonban Rosenberg úrnak a hurkot rávetni sikerült. Biévre erre, a szarvas arra húzza a kötelet, s ezt ép egy közeli fához akarja kötni a lovas, midőn Warten­berg úr a ló és a szarvas közé keveredik s a kötél derekára bonyolodván, már mái­életveszélyben forog. E válságos perczben Rosenberg úr leugrik lováról, a kantárt egy odaszaladt fiúnak veti s a szarvast, melly a hurokról szabadúlni akarva s ide s tova szökdelve, Wartenberg urat már leteríté — olly ügyesen szúrja le, hogy rögtön kiadta páráját. A vadászat hét óranegyedig tartott, két ló letört, a többi jól ugrotta az akadályokat és jól me nt, de a szarvas még is megmenekült volna, ha nem egy Biévre üzi. — Buccaneer, melly Kisbérre hágó ménül vétetett s oda már meg is érkezett, idegen tenyésztők kanczáit 120 forintért fedezi. Az eladó Cookson úrral kötött <*lku szerint e mén 4000 guinea árába lett beszámítva The G e m anyakaucza, Regalia anyja, melly Stockwelltől nemzett két éves kanczacsikajával Virginiával együtt, Kis­bérről hír szerint visszamegy Angliába Cookson úr birtokába. — Buccaneer a Der­byben és a Legerben nem volt helyezve; ellenben nyerte a Mottisfont, a July, a Molecomb, a Don Stakest, a Royal Ascot Hunt Cupot s kora legjelentékenyebb ver­senylovainak volt egyike. — Az ozorai lóárverésen Brillantot gr. Baworowski 1400 forintért, Duncant Biscbitz úr az ozorai uradalom főbérlöje 700 forintért vette meg. Ezeken kivül hat

Next

/
Thumbnails
Contents