Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-11-30 / 33. szám

530 leten. Lagrange grófé Danguben van Gisors mellett, Aumont uré Caen vidékén, Roe­derer úré BoisRousselben Alen^nhoz közel stb. Legjelentékenyebb ménes a dangúi, de l'.Eure megye határán Gisors és Vernon közt, mellyet gr. Lagrange 1859-ben alapított. A dangúi uradalomhoz tartozik és egy­maga 223 hectarnyi tért foglal cl egy fennsíkon, mellyröl szép kilátás nyílik az eptei völgybe. A kastélynak valaha patkó alakja volt, de két szárnyát lerontották, s csu­pán a középrész áll még fenn, — elegendő arra, hogy az épület egykori mérveiről fogalmat nyújtson. Egy magas fákkal beültetett és „paddockokra" (kerített gyepük­re) osztott park környezi a lakot. A park terjedelme száz, az anyakanczák és csikók részére fenntartott tér pedig tizenöt hectar kiterjedésű. A méneshez tartozó épületek egyszerűek, angol farme-okhoz hasonlók, és kéjelmesek minden pazarlás nélkül, az udvarok pedig tágasak, jól elzártak, és szalmával siiriín fedvék, mint szomszédaink „straw-yardjai." E helyeken élveznek anyakanczák és csikók télen által egy-egy kis napfényt. A mének részére két, a kanezákéra tizenhat „box" képezi a fő építményt. Az egy éves csikók soha s em hagyják el keritvényeiket, hol szabadon futkározhat nak, és csupán este mennek a zsúpfedelü box-ba, hogy mégis óva legyenek az időjá­rás ellen. A kanczák és hozzátartozóik tartózkodási helyéül szolgáló keritvények 10—15 hectarnyiak. Mindenik kettő közt két-két sövény, továbbá az Epte vizével teli medencze és úsztató van. Az intézet eddig 223 hectarnyi területen feküdt, de a tulajdonos még egy igen nagy területet szándékszik e czélra fordítni. A növényzet olly buján tenyészik e helyen, hogy az állatok nem képesek lelegelni, úgy hogy kí­vülök még száz darab szarvasmarha bízik rajta. A dangui ménes évenként 5 mén, 30 anyakancza és 36 csikóból áll. A mostani mének ezek : „ Monarque, Father-Tha­mes, Venire-Saintrjris, Palestro*) és HospodarKöztök legnevezetesb „ Monarque" mely 1852-ben született, huszonhat futásban huszonkétszer győzött, s 1859 óta hágó ménnek használtatván, 500 frankjával csak fedezéssel 81,750 frankot hozott be bir­tokosának. Ettől származtak a többi közt „Hospodar, Gédéon, Beatrix, Le Mandarin 1,1 és maga „Gladiateur" is, mellynél kitűnőbb ló régóta nem létezett. A csikók , ha csak az idő engedi, mindig szabadon futosnak paddokjaikban, míg csak megpróbáltatásuk ideje el nem érkezik. Lassankint abrakhoz szoktatják őket, hogy erőre kapjanak, s a mellett ugy intézik a dolgot, hogy már itt versenyez­zenek egymás közt. Aztán fokonkint az idomítás hosszú és gondos munkájára fogják őket, és szoktatják zabla, nyereg és lovashoz. Tulajdonképi idomítás alá körülbelől másfél éves korában fogják, azaz illyenker kezdik a versenyképességre előkészíteni. Az idomítás nem a tenyésztési helyen történik, hanem külön intézetekben, rendesen közel a versenytérekhez; roppant terjedelmet és saját talajt igényel, melly szükség, hogy se vizenyős, se kemény ne legyen. A chantillyi erdőnek lugasra nyesett végtelen fasorai, mellyek fokonkint szű­kebbre szorúlva, a láthatár végén egészen összefolynak, bámulatosan alkalmasok ez előkészítésre, és a kastély körüli gyep egyike a világ legszebb versenytéreinek. Itt *) E czikbnek a Revue des deux Mondes-ban megjelenése óta Palestro eladatott, s — id. gr. Henckel Hugó ménesébe ment át. — mint tud­Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents