Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-11-20 / 32. szám

521 kalmazható) véleménye a legérzékenyebben sújtott, egészen tisztán állanak, miután a nevezett grófnak és bárónak a „Sportban" közlött leveleiből kiderül, hogy se b. Bethmann, ki soha sem fogad, se gr. Renard és idomárja Bravford, kik ez esetben nem fogadtak — semmiféle hasznot nem húztak, s nem is akartak húzni az egyességböl, mellyet csupán és egyedül azért kötöttek, hogy a prágai rendkívül kemény pályán lovaikat az egymás elleni erős küzdéstől megkíméljék. B. Bethmann bevallja, hogy hibázott, midőn az egyesség bejelentését (mellyet egyébiránt a cseh versenytörvények nem kötnek ki) elmulasztotta, de épen azért nem helyezett erre semmi súlyt, mert ő maga soha sem szokott fogadni s így eszébe, sem jutott, hogy az egyességröl való tudomást valaki felhasználhatná. A fóthi rókakopók. Nov. 9. Találk. a pesti versenytéren. A környező ültetvényekben róka nem akadván, Soroksár felé haladtunk, siker nékül kerestetve a kis nádas gazos mélyedésekben ; a gyáli puszta nagy kiterjedésű nádasába bocsátott falka azonban rögtön talált rókát, s nem egyet, hanem talán nagyon is sokat, melyek a majd fél mértföld hosszú nádas mentében fel s alá futosva, a nélkül, hogy síkra szállni mertek volna^ kopót, lovat és lovast kifárasztottak, annyira, hogy napunkat futam nélkül kelle bevégeznünk, melyen egyébiránt —• a nádasban már órák hosszat hajtó s kimerült kopóink nagy becsületet már ugy sem vallottak volna. A nádasban konokul bujkáló ravaszok közül néhány a nagyon elkínzott falkának zsákmányul esett. Nov. 11. Találk. a kis 8-as nádrejt, melyből azonnal indúlt róka. Akisséderes fagyos talajon jól vitte falkánk a szimatot, s mi gyors egyenes irammal a fóthi ültetvényeken és az István-hegyi szőlőkön át 28 perez alatt a csömöri szöllőkbe jutottunk, hol — mint már többször ezelőtt — fel kelle hagyni a vadászattal. Miért hiúsul ez meg itt rendesen ? — okát mindeddig nem birtuk felfedezni. Ebeink egy ideig a szőllőben s ennek déli szelén nyomozták a ravaszt, de a kedvező idő és talaj daczára sem folytathatták a jó sixert ígérő és szép gyorsaságú futamjokat, mely alatt pedig a rókát háromszor kaptuk szemügyre. — Ezután a mogyoródi erdőben hamar találtunk nyomot, s ismét mást és mást, és végre is siker nélkül tértünk haza. Nov. 13. Találk. a gyömrői kastély, honnan, a legszivélyesb fogadtatás és reggeli után, úrhölgyek kíséretében szép reményekkel indulánk ki. A gyömrői erdős sürü rejtben nem találván rókát, a biliéi nádashoz mentünk, s itt kis vártatva hangzott a tally-ho! és a róka után iramodó falka s az ezt követő tizenöt lovas mezőnye szép látványt nyújtott az érdeklett nézőknek, kik azonban ezt hamar elvesztették szem elöl, mert a megriadt derék róka a sz.-istváni puszta mellett elhaladva, erdős és meredek dombokkal környezett két vizenyős völgyön keresztül, 42 percznyi szünet nélküli futammal, a péczeli erdős hegyoldalak alá vitte a vadászatot. E lejtök éjszaki része azonban a fényesen sütő nap daczára , a november 13-ának meg nem felelő időjárás mellett olly fagyos volt, hogy ebeink — sokáig időzve és keresgélve végre elveszték a vezérebek által néha néha bár felvett szimatot. A fagy a délutáni órák-