Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-11-10 / 31. szám

497 tovább a Domonska és Dol puszták mentében a besnyöi szöllökbe tért át, hol a jobbra balra kóválygó róka végre siiríi liciumsövényben lelt menhelyet. Futam 25 perez. Nov. 8. Találk. gr. Széchenyi Ödön Irmaligetje, a Dunapart, Dunakeszi és a gödi puszta közt. — Irmaligetén elköltött víg reggeli után a Duna partján keresve a váczi malomig haladtunk. Az ezt környező nádasból indult róka a gödi pusztán át az irmaligeti forrásig vitt s balra térve Ilka major felé ment; a szimatot azonban, melly az erős keleti szélben hamar kihűlt, a homokon elvesztette s többé nem is lelte meg a falka. A jó sebességű s 47 perczig tartott első futam után ismét a fönebb említett malom melletti nádasba kerültünk vissza s itt soká késve, sikerült végre kiszorítani egy ravaszt, melly Csornádnak tartva, egy homokdomb alá menekült. E második íz, a nádas melletti késéssel, 1 óra 25 perczig tartott. Gr. F. P. Vad élet. (Folytatás. L. a 487. lapon.) A vadpulyka, mint vadászati tárgy, a legvadabb, legrebbenősebb s legóvatosabb szárnyas; s még itt is, hol sok van és keveset vadásszák, a vadásznak ismernie kell e madár életmódját és szokásait, ha sikert óhajt; ott pedig , hol kevés van és sokat zaklatják, hihetlen vaddá és ovatossá válik s csak is veterán vadásznak sikerül megejteni. Félig kinőtt vagy közel anyányi fiókra még csak könyebb szert tenni s európai vadász jól teszi, ha ezeken kezdi, mert augustusban és az őszi hónapokban vadászván reájuk, fokonként megtanúlja s kiismeri e madár sajátságait. Novemberben értem Galvestonba s ennek öbléből egy hajón, melly fát szállított volt az őserdőkből Galvestonba, utaztam tovább mintegy hatvan mértföldet, mig egy Cedar Bayon nevü lusta folyamba értünk ki. Ez a Bayon mintegy ötven yard széles mély tiszta folyam, mind a két partját rengeteg erdőség szegélyezi s e miatt a meder vize szintén feketéllik. Az erdőfal minden légvonal és szellölebenés útját állván, hajónkat csáklyákkal kellett vagy tíz mértföldnyire felfelé tolni, egész a faraktárig, hol az ölfa állott; s miután este volt, midőn a Bayonba mentünk, a kormányos elhatározta, hogy éjszakára kikössünk a partra s csak reggel fogjunk a csáklyázáshoz. En mint úti bért fizető, ki csupán a vidék megtekintésére jöttem, e munkára nem valék köteles ; s igy, mialatt a vacsorára történtek előkészületek, én horgászvesszömet vettem elő, a hajóról horgásztam s rövid időn néhány halat rántottam ki, melly jó adaléka lett a német skipper által készített kenyér és szalonna lakomának. Jóval napkelte előtt a csáklyások egyhangú lábdobogása ébresztett fel s miután a tovább alvás kísérlete úgy is hasztalan lett volna, kibújtam takarómból s megbukván párszor a folyóban, felöltöztem, rágyújtottam s a hajó orrában foglaltam helyet. Gyorsan virradt meg, mint délvidéken szokott s rövid idő alatt az erdőkben is kireggeledett. Több távoli neszt hallottam már; dc a vadpulykák üblögetéséhez szokva még nem lévén, nem is figyeltem a zajra, inignem egy kakas hajónktól mintegy háromszáz yardnyira kezdett üblögetni s ezúttal, a ki csak valaha házipulykakakas üblögetését hallotta, nem csalódhatott.