Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-08-20 / 23. szám

370 mindenekfelett szükséges, hogy a falkát halljuk, mert illyenkor aztán csupán a hallás után követhetjük a hajtást. E miatt tehát a franczia kutya folytonos zenéje megbecsülhetlen. A tapasztalt vadász minden fordulatnál egy pillanatra megáll, megtudandó, mellyik irányt vette a falka, hol az eleje, és hol az utója? mielőtt egy messze kerületet lovagolna, vagy az erdő valamelly szük kószált ösvényébe vetné magát, hogy a falkát ott érje el, a mint valami nyíláson átrohan. Itt tehát (a Nivernaisben) a lovaglás ugyancsak kemény és akadályteli, és az áthatolandó tér gyakran annyira irtóztató, hogy ló és falka felváltások csaknem mindig elkerülhetlenek. Igy a kutyák szava fő vezetője a vadásznak, valamint ennek kürtje nagy bátorítója a falkának. De ha az eb némán hajt, akkor bátran elmondhatni : Könnyebben leled meg a tűt A szénás szekérben, Mint falkád, ha elvesztetted Nivern erdejében. Gyakran nem csekély aggodalommal néztem magam körül, hogy tapasztaltabb vadásztársaimat tul ne szárnyaljam és magamat egyedül ne találjam ezen erdei magányosban. Illy kalandnak következménye éji bivouac lenne, különösen ha estefelé esnék meg. — Továbbá a franczia eb alacsonyabb termete, durvább alkata és vastagabb bőre ismét előnyére válnak az akadályok közt, miken keresztül kell törtetnie, míg az erdő összefonódott sűrűségeiben a nagyobb sebesség csak hellyel-közzel jöhet alkalmazásba. — Röviden, miután tiszta angol vérű crack packot együtt működni láttam közönséges nivernaisi franczia kopókkal (megjegyzem, hogy itt nem ollyanokról szólok, a minők két év előtt a párisi ebkiállításon voltak és mellyek külsőleg is versenyezhettek az angol kopókkal) — még nem határozhatom meg, mellyik fajnak adjam az elsőséget a kettő közül? De világos, hogy ezt csak a vidék természete, a vadászat módja és a hajtott vad minőségének számbavételével állítom, mert ha Angolhonba vinnénk át franczia kopókat, ezek alábbvalóságuk egyszerre tűnnék fel nagynak és vitathatlannak. A nyúlkopófalka Nivernaisban még csak alakulófélben van, de már szép angol példányokkal dicsekhetik. Ezeknek ólaik szintolly kitűnők rend, tisztaság és csin tekintetében, mint a vadkanfalkáé, és működésűk is, a mint alkallnam volt tanújának lehetni, már most is nagyon dicséretes. Es most még néhány szót ezen, mint bármelly más vadásztanyának egy más, egyenlően fontos részéről, a lovak és istállókról. Ezekben van valami 35, az általuk végzendő munkához csodálatosan jól választott és képes ló. Lovai, mint falkáiban grófOsmond kiváló előszeretettel viseltetik az angol tenyésztmény iránt, s azt bőven használja is. Három vagy négy verseny kivételével, mellyet a gróf az általa alapított és felszerelt chamery-i versenytér számára rendesen idomíttatott, a La Vénerien levő vadászlovak azon erős, tömör, fél vagy háromnegyedvérü s különösen térden aliíl csontos fajból valók, mellynek példányai, általános panasz szerint, már Angliában is annyira ritkán találhatók. Ezek közül néhány olly tökéletes képviselője fajának, hogy az ember elcsudálkozik, hol szedhette őket össze a gróf, hazájában. Azonban mostanság minden talál utat Párisba. Egyike, (mellyet a gróf a fővárosban, ha nem