Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-07-30 / 21. szám

329 E ház a grófnak Charnouvaux-i szép erdeje gyönyörű szélén épült, mellynek sötét tömege a vadászat gyönyörének szánt székhelynek fönséges és egészen hozzá illő hátterét képezi. Valóban az egész környék azonnal elárulja azok foglalkozásának természetét, kik enyhhelyein keresik élvezetüket s mulatságukat, s annyira különbö­zik kinézésében az angol tájképek szelídebb bájaitól, mint a vadkanvadászat zord és gyakran veszélytellyes erélyessége, a rókahajtás sima és rohanó hevélyeitől. A csinos kerítések és kertszerü földmivelés helyett kedélyes házikóival s tarka villáival, mikhez mi (angolok) szokva vagyunk, itt olly erdőkkel állunk szemközt, mellyek szembetünöleg mutatják roppant terjedelmüket, s mellyeknek annyira mennyire a szem elláthat, elnyúló vonalai arányos mérvű nyilt völgyek sötét szegélyét képezik. Az egész sczeneria nagyobbszerü mint minálunk és bizonyos mértékben olly benyomást tesz ránk, minőt az ember uralmának még alá nem hajtott őserdők látása előidézhet. Illy vidékben honol a regényesség, birva az ősidők zamatját és nagyon megegyez a franczia vadászterek hagyományos képeivel. Midőn ide lépsz, ugy érzed, mintha egyidőre búcsút mondanál a városi és polgárosult életnek, hogy éld a bér­ezek és rengeteg vad életét s harezolj annak még vadabb lakóival. Osmond gróf vadászkastélyának fekvése és a körülmények, mellyek befolyása alatt létesült, csak tetézik ezen befolyást még akkor is, ha azzal sok tekintetben ellentétesek. Mint már mondám a kastély az erdő közvetlen szélére van helyezve, és se falu, sem egyéb la­kók nincsenek vele bármi egyenes érintkezésben. Az egész tanya csakis az utolsó két év teremtménye s épolly nagyban tanúsítja tulajdonosának erélyét, mint elárulja gyönyörű Ízlését és conceptióit. Ezen idő előtt az épületek egész helye a körülöttük levő földekkel együtt a vad erdő részét képezte és betüszerint bozóttal volt ellepve, mellyet az építkezés előtt kiirtani kellett. S így a gróf házát, istállóit, ebólait, cselé­deit s követőit az erdő kellő közepébe tette át, s ennélfogva nem kell messze men­nie a vad fölkeresése végett, mert mondhatni, hogy kapujánál fekszik. Valami nagy varázs van e helyben és az érzésben, mellyet kelt, és én megvallom, hogy soha sem éreztem magamban a vadászszenvedélyt annyira, mint mikor képzeletben e renge­tegeket éhes farkasokkal, szürkés medvékkel és dühös vadkanokkal benépesítém, s képet alkotók magamnak arról, mint követem e vadakat erősségeikbe. Azonban ke­vés pillanat múlva már a grófi lakház kapujába hajtaték s a kastély külső kinézése s méginkább belső elrendezése csakhamar eloszlaták az erdő- és vadon-életröl szőtt álmaimat. Egy illy, alig két év óta fenálló alkotásnak, hasonló helyen mégis szükségkép az újdonadság és tökéletlenség bélyegét kell magán viselnie. Mindamellett azonban rend és jó izlés egyszerre szembetűnik mindenben. A házhoz minden irányban és választékos készítményü hidakon át jól csinált parkutak vezetnek. Tág mezők ké­szültek az erdőből vett gyepföldből, beültettetvén s ékesittetvén tiszta angol stylben. A lakház maga szintén tisztán angol jellegű. Épült pedig a vidék eleven szinü téglá­jából s díszittetett gazdagon köfaragványokkal, mik által az Erzsébetkori építészetet közelíti meg. A tetőzet is a helyett, hogy mint Francziaországban szokás, magas, hegyes lenne, alacsony s ereszei kinyulók, a nagyobb ablakok ivalakba mennek át, s kőpárkányzatuak, A belső telek szép terjedelmű gyepessel, csalíttal és egy, több 21*

Next

/
Thumbnails
Contents