Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-05-20 / 14. szám

227 nincs olly nyilvános ellenörség mint Angliában, hol, például Lambournebán, tíz ember közül kilencz Mr Merry valamennyi csikóját ismeri s képes megmondani, mellyik hónapban születtek. De a ló szájának se hisznek az angolok, szerintük ez ép úgy hazudhat mint az emberé s a jelen esetben Gladiateurt tavai „korán fejlődő" két évesnek mondhatták volna. Pedig hát minden versenyző és lóismerö tudja, milly roppant különbséget tehet hat hónapi korább születés. Minél fogva az angol lapok most azt sürgetik, hogy a Jockey Club csak az ollyan franczia lovat bocsássa futásra, mellynek kora teljes hitelű oklevéllel van kibizonyítva. E sürgetés és illetőleg megtámadás okvetlen nagy polémiára fog alkalmat nyújtani a franczia és angol sportlapok közt s mi első pillanatra elhatározni se tudjuk, valljon komoly alappal bir-e a vád, melly gr. Lagrange becsületét megtámadni látszik, vagy csak üres puffogatás e jeles tenyésztőnek s átaláhan a franczia istállónak az angol versenyektől való elkedvetlenitésére, Gladiateur szerepét e vád a nagy Derby-mob előtt mindenesetre nehézzé tette. Visszatérve még a newmarketi versenyekre, ezek közül a Prince of Wales Stakes és az ezer guinea említendő. Az előbbi, egy 200 sov. díjas s egy mértföldes handicap, 105 aláirót számolt, kik közül 25 állított ki lovat a versenyre s nyertes Argonaut lett, Stockwell 6 éves fia, a legnagyobb teherrel a handicapban; második Diomed, harmadik Vivid, Lagrange grófé; á többi közt — Cambuscan és Master Richárd kivételével, nem volt ismertebb nevü ló. Az ezer guinea kedvencze Gardevisure volt, de roszúl ment s másfél hosszal könnyen győzött a második kedvencz Siberia, hg Beaufort kanczája Muscovite-tól; második White Duck, harmadik itt is Lagrange-ló volt: La Fortune. A fogadások a jövő évi Derbyre soha se kezdődtek meg olly korán, mint az idén. Ezek rendesen csak az epsomi nagy nap után veszik kezdetüket s az idén már a newmarketi tavaszi idény alatt történt több fogadás, mellyet curiosumként ide jegyzünk: Lord Falmouth Ben Battle lova kapott 40-et l-re; szint annyit Midsummer colt; 50:1 Difference és Schoolboy; 10,000:150 Grand Master, The Rector, The Rustic, Montrose; 100 :1 Salisbury. A chesteri versenyeknek, mellyek május 9—12-én folytak le, fővonása a ChesterCup, egy 2

1/

4 mföldes handicap, 164 aláíróval és 200 sov. díjjal. A handicapteherkészítők közt Angliában első helyen Admiral Rous áll s mindjárt a második Mr Top ham. Ez szabta meg a Chester Cup terheit is s midőn ezek megjelentek, átalános volt a vád, hogy e handicap tisztán hg Beaufort lova Lord Zetland számára készült, melly itt csak 6 stone 12 fontot kapott. Kétség se volt, hogy az fogja megnyerni s csak lassanként ocsúdtak fel az emberek és kezdték látni, hogy más lovak is vannak a versenyben, példáúl Ackworth és Lion, La Toucques és Grinder, cum multis aliis — sőt utoljára lord Zetland a kedvenczek közt se említtetett s itt az első helyet Ackworth foglalta el; utána egy eddig ismeretlen 4é. kancza, Helen jött, harmadik a kedvenczek sorában egy 4é. névtelen Dániel O'Rourke-mén volt, melly a Cupot megnyervén, Dalhy nevet kapott. A franczia istálló La Toucques-ot és Soumiset küldte e nagy érdekű futásra s ebben összesen 21 ló indúlt, három óranegyedig tartott kísérletek után, raellyeknek meghiúsultát a lovarok engedetlensége okozta. E lovarok közül Jenny Grimshawt és Wardot a Jockey Club aztán el is tiltotta a versenylovag-