Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-05-20 / 14. szám

225 nyiszor a hányszor az erőszakoskodásra szabott büntetésben, az elejtett vad ár ának s az okozandó perköltségek megtérítésében az alispáni bíróság által legfeljebbb két törvényszak lefolyta alatt okvetlen elmarasztalandó. De ellenkezőleg az is, ki n,em tilos téreken a vadászatot gátolja, erőszakoskodónak ítéltessék, a nemtelen pedig, ki a törvényt áthágja, az elkövetett vétséghez képest bíróilag is megfenyítessék. 9. §. Hogy pedig vadászat alkalmával összeütközések és viaskodások ne történjenek és a felhevülök által a szükség parancsolta önvédelem korlátai tul ne lépessenek : — a, törvényes visszatorlás sértetlen fentartása mellett, a vadászó nemesnek lőfegyverét elvenni, vagy emberre irányozni, vagy reá elsütni tilalmas legyen, az ellenkezőleg cselekvök, habár a fegyver szántszándékos elsütése balkövetkezés nélkül történik is, az illető törvényhatóságok által, a vétséghez mért büntetés elvétele végett actióval illettessenek. 10. §. A vadak által ejtett károkat a vadat nevelő tulajdonos azonnal történendő megbecslés szerint megtéríteni tartozzék, mit ha megtagadna, a károsult által — a nemnemesekre nézve pedig a tiszti ügyész felperessége mellett, az eröszakoskodási bűntény elleni büntetés 8-ik pontjának értelme szerint köteleztessék ; urának különös megbízása nélkül vadászó vadász ha kárt okoz, a kár megtérítésén felül még azon külön fenyítéket is kapjon uraságától, vagy azon esetben, ha emez elégtételt adni elmulasztaná, illető bírósága által. Ezek mellett a megyéknek azon joga, hogy a vadak tulajdonosait vadállomány apasztása vagy elzárására szoríthassák, épen fennmaradjon. 11. §. Ragadozó vadakat és a vetésekben vagy szöllőkben kárttevö madarakat, a helyi körülmények szerint, irtani az illető törvényhatóságoknak tisztében álland; söt ha szükségesnek látszik, áz illető törvényhatósági tisztviselő — az illető földes urnák leendő előleges bejelentés mellett — az azelőtt is szokásban volt mód szerint vadászatot is rendezhessen, de csupán csak a ragadozó vadak és kárttevö madarak ellen. ff 12. §. 0 Felsége a karok és rendek alázatos kérelmére a katonatiszteket és a katonai törvények alatt álló egyéb egyéneket az 1729: 21. t.cz. értelmében, és az ide vonatkozó legmagasabb királyi rendelvények szigorú megtartására szoríttatni kegy eskedendik. „Az 1840-ik évi 15-ik §. — A vadászatról alkotott 1802^4 törv.-czikkely rendelete továbbá is megmaradván, annak értelmében vetéseken az aratás végéig, kaszálókon és réteken, még a széna söt a sarjú is be nem takaríttatott, szöllőkben febr. 1-ső napjától szüret végéig, úgy a vadászatról a törvény értelmében rendesen tilalomba vett és kitáblázott helyeken, söt gyönge faültetésekben is, míg azok az óvhatatlan károsítások ellen elegendőleg megerősödtek, a vadászat a tulajdonoson kivül más bárkinek is általán tilalmaztatik. Ahoz képest tehát a vadászat által akár tilosban, akár azon kivül elkövetett károsítások a szántszándékosak sorába számíttatván, a költségeknek egyszeres, a kárnak pedig kétszeres megtérítésével rendeltetnek fenyíttetni; fönmaradván azonfelül a vadászat tulajdonosának azon joga, hogy a tilalomnak megtörését a tilalmattörő ellen az 1802 :24. t.cz. értelmében a törvény rendes útján követelje. — A vadász- és más ebek által történt kártételekért azoknak tulaj-