Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-04-20 / 11. szám

175 Ezen panaszok különösen a törvényszabta tilos időszakok meg nem tartásából erednek : mire nézve az illetékes közigazgatási közegeknek személyes felelősség terhe alatt meghagyatik, hogy a még mindig teljes érvényben fennálló 1802. 11. t. cz. 4 és 5, ugy az 1840. 9. t. cz. 15. §-sainak áthágásait minden esetben azonnal szigorú nyomozás tárgyává tévén, a kihágókra a törvény egész szigorát alkalmazni tiszti kötelességüknek ismerjék. E végből minden törvényhatóság kebelében azonnal ismét kihirdetendő, s falragaszok által is tudatandó a vadászatnak törvény által kitűzött időkben fenntartandó szigorú tilalma, melynek áthágói nemcsak a károsult fél panaszára, de hivatalból is azonnal, a károk és költségek megtérítésén kivül a törvényszabta tizenkét ftos birsággal annyiszor a hányszor büntetendők; mire nézve a közbiztonsági közegek s a községbeli elöljárók ezen tilalomnak folyvást szemmel tartására utasítandók, s az áthágóknak személyes felelet terhe alatt leendő feljelentésére kötelezendők. Tilos időszakok pedig a következendők: A) Termesztményekre nézve: Vetéseken aratás végéig. Kaszálókon april 24-diktől sarjú takarítás végéig. Szőlőkben febr. 1-től szüret végéig. B) Vadtenyésztés tekintetéből: Nyulvadászat tilos febr. 1-től septemberig. Szarvasvadászat jan. 1-től septemberig. Ozvadászat febr. 1-től juniusig. Fajdmadarakra mart. 1-töl septemberig. Foglyokra febr. 1-től augustusig. Fáczányokra mart. 1-től septemberig. A mi a tilalmas helyen és időbeni vadászatok, s a vadas kertekben, vagy nyiltpagonyokban tartott vadak által termesztményeken okozott károk megteritését illeti, a kárt szenvedett, ha a megterítésre nézve a vadászati tér tulajdonosával vagy bérlőjével ki nem egyezhetik, kárkövetelési igényével az illetékes tisztviselő elé folyamodhatik. Ezen tisztviselő a feleknek maga elébe történt idéztetése és kihallgatása után a kárt a zöld vetéseken, s átalában, ha termény-érési időszak előtt okoztatott, a hely szinén megszemléli, s tekintetbe véve a még hátralévő érési időszak alatt beállható javulást, valamint a föld minőségét is, — nehogy ezen kártérítési követelés üzérkedésre vagy zaklatásra használtassék fel, a kár mennyiségét meghatározza, mely esetben az Ítélettel meg nem elégülő félnek joga van azt kívánni, hogy az okozott kár becslése a termény érési időszak beálltáig elhalasztassék; ellenben ha a kár már érett terményeken történt, a becsüt azonnal eszközli. Az itélet sommás uton hozatik, mellytől a feljebb vitel az 1840. IX. t. cz 5. 6. és 15. §§-ainak értelméhez képest 20<> ftig birtokon kivül, 200 fttól pedig birtokon belül megengedtetik. Kelt Budán, a m. kir. helytartótanácstól 1865. évi mart. 2.