Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-03-30 / 9. szám

135 Egy dolog bizonyára világos, hogy semmiféle fegyver sem oly veszélyes, mint a közönséges kupacsos, s ha felül kell tölteni, a veszély kétszeres. Azon mód pedig, hogy a puskaportartóból töltsünk, már épenséggel elvetendő, mert könnyen megeshetik, hogy valami szikra visszamarad a csőben, melly a töltést behintés közben föllobbantja — a lobbanás a puskaportartót éri és kezedben szétrobbantja. Egy barátom Ausztráliában épen illy módon vesztette el hüvelyk és más három ujját; egy másik pedig Angolországban, kit jól ismertem, jobb kezének hüvelyk- és mutató-újját vesztette el, a balcső elsülvén, miközben a jobb csövet töltötte. Ha a balcsövet tölti, aligha nem egész karját elveszti. Már pedig ez gondos ember volt, a balcső sárkánya egészen le volt eresztve, de egy kutya ott ugrált s töltés közben meglökvén a fegyvert, okozta a balesetet, melly könnyen életébe kerülhetett volna. Illy balesetek nem fordulhatnak elö a Lefaucheux-féle fegyverrel. Azonban a puska soha felényire sem olly veszélyes, mint a ladikban vagy kocsiban. Két ízben hajszálon múlt, hogy főbe nem lőttek csolnakon, s most soha sem megyek ki kacsázni, ha két puska van a csolnakon. Egyike a legszomorúbb eféle eseteknek fordúlt elő e vidéken, mintegy három éve: egy fiatal katonatisztet érte, ki egy órával előbb a parton hagyott engem kacsázni, hogy két nővérét haza kocsizza. Hátúi állt a kocsin, puskáját pedig a kocsiba helyezte el a két leány közé úgy, hogy a csőszáj egyenest fejének volt irányozva. A puska elsült s a szó teljes értelmében szétzúzta fejét. Világosnak látszik, hogy mindezen baleseteket némi elővigyázat mellett ellehetett volna kerülni; de mégis, ezek mind megtörténtek, s azért újra ismétlem, hogy minden találmányt, melly az illy esetek előfordulását lehetlenné teszi, úgy kell tekinteni, mind valóságos áldást az emberiségre. Nem elég azt mondani, „ezt meg ezt a balesetet könnyű lett volna némi elővigyázat mellett megelőzni." De nem úgy áll a dolog. Mutassatok nekem embert, a ki mindig vigyázzon magára, s olly lényt mutattok, a minő nem létezik. A tény az, hogy a puska bizonyára a legveszedelmesebb eszköz, melly ember kezében megfordúl; s az eféle baleset mindenkor hirtelen, véletlen történik, s ha nem az életbe, legalább egyik másik tagjába kerül az embernek. Sok más baleset, kis mértékben legalább, előre sejthető, s a menekülésre időt enged; nem úgy a lőfegyver. S ha tekintetbe vesszük, hogy e fegyverek, mellyek olly sokféle módon okozhatnak bajt, minden müveit országban körülbelül a férfi népesség felének folytonosan kezében forognak, valóságos csodának nézem, hogy legalább tízszer annyi szerencsétlenségről nem hallani. Ritkábban hallunk olly esetekről, legalább Angolországban, hogy a puska elrepedése okozza a bajt; de délkelet felé, hol minden kovács puskamíves, s a puskát sohasem kísértik meg, másként áll a dolog. Mintegy öt év előtt egyik legényemnek kezében repedt el a puska; s midőn a kórházba ment sebét gyógyíttatni, a seborvos azt mondá neki, hogy ez már hatodik eféle esete e hónapban. Tavasszal volt, midőn a süketfajd dűrgött, s minden paraszt vadászni megy, s mindenféle rozsdás fegyverek előkerülnek. Az én kezemben négy puskacső pattant szét — az egyik egy német sétabotféle szerszám, mellynek csövében fele uton rekedt volt meg a töltés. Soha sem jöttem