Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-03-20 / 8. szám

111 Illy eseteknek mellyekliez hasonlókat tizével említhetnék, bizonyosan az az oka, hogy a sárkány a kupacshegyen pihent. Emlékszem, hogy egyszer Ausztráliában, egy bozótos laposon, mint kigyó hason mászva csúsztam valami fekete kacsa után s puskámat magam után húztam — egyszerre csak eldurran s a töltés épen állam mellett súrolta a földet. Bizonyos voltam pedig benne, hogy a sárkány a kupacshegyre volt leeresztve. Ez esetben csakis magamat vádolhattam. Mind a mellett éltemet nem egyszer veszélyeztette a mások kezében levő fegyver, s egy ízben olly kevésbe mult, hogy bizonyos halálomat találjam, hogy ezt a dolgot már csak elbeszélem. (Folytatjuk) Franczia sportélet. ii. (La Marche. — A L'Africain-botrány. — Ducor kitiltása. — A pályagyepek száma s a díjak összege. — Fényűzési lovak. — Országos hágómének magánosok birtokában. — Jó ló, rosz betanítás. — Pichat festménye. -— Jobb vagy baloldalon járjon-e az amazont kisérö lovas ? — Hajós-és cricket egyletek. — Gr. Osmond utolsó vadászata. — A Jockey Club). A versenyidényt Francziaors zágban La Marche nyitotta meg f. hó 5-én. Bámulatos, hogy e jelentéktelen piczi kis versenytér mint illyen még folyvást létezik. Keletkezése idején nem volt más vágytársa, mint a homokos poros Champs de Mars, mellyen a kormány évenkint egyszer rendezett valami lóversenyformát, melly azonban inkább a Franconi-circus mutatványaihoz hasonlított. A párisiaknak ez volt egyetlen illyszerü élvezetük; mig a vidéken épen semmi versenyzés se folyt, kivéve talán azon ó-classicai modorú futtatásokat, minők Olaszországban még ma is divatoznak, hol t. i. öt hat nyeregtelen, zablátlan lóval a város egy utczáján rohannak végig s ezt versenynek nevezik. De hiszen azóta sok változott; Francziaországnak ma már sok pályagyepe van s mindamellett, hogy Páris közelében Longchamps, Chantilly, Vincennes, Maisons és Versailles szép és érdekes versenyeket nyújt, a kis La Marche, herczeg Caze e parkja, még is fenntartja versenyhelyi igényeit, bár komolyan nem mondható annak. A párisi Jockey Club nagyobbrészt elhagyta s tagjai közül alig jelen meg ott valaki; abeau monde szintén végkép elejtette s maradt csupán a monde des belle s-nek kedvencz mulatóhelye. Közel esik a városhoz, a kocsizás St. Cloud és Ville d'Avray bájos környékén igen kellemes: s igy a megnyitó napra sokan jelentek meg; a versenyzés azonban, az említett pályagyepeken történőkéhez képest, alig méltó az említésre. Volt három futás. Az első, a Prix d' Ouverture 2500 franc, olly lovak számára, mellyek 8000 francos akadályversenyt még nem nyertek. E verseny minden érdekét az képezte, hogy báró Finot Astrolabeja mint akadály versenyló először jelent meg; s hogy az angol Mr. Roe híres kanezája Vixen 26 fonttal vitt többet, mint hét vágytársa közül hat, két és fél mértföldnyi távolságon. Vixen mindamellett kedvencz volt, tulajdonosa maga lovagolta s győzött. Eleinte Benedict, a második kedvencz vezetett gyors irammal, de a második fordulón már végkép kimerülten bukott fel s ekkor Vixen és Astrolabe mentek fel s meglehetősen együtt futottak az utolsó szögletig, hol Vixen előre szökellve két hoszszal könnyen nyert. A vizes árkot a lovak jól ugrották, csak Labéde ugrott rövidet s