Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-02-20 / 5. szám

Szombat, február 20. 5. sz. Nyolczadik évfolyam 1864. Weichselboden bérczvilága és zergéi. (Töredék úti naplómból). Az ifjú kebel tarka vágyai között egy sem foglalkoztatja talán melegebben a képzeletet: mint az utazás. Száz meg száz tervet alkotva óhajtjuk e vágyat valósítani még az érettebb kor azon éveiben is, midőn széthullott fellegváraink romjain a hiú remények játszi pillangóit száműzvén keblünkből, a köznapi élet meddő folyamában, prózai világunk szűk határai közé ékelve, gyermekes ábrándok játékszerei helyett komoly czélok, hasznos tanulmányok s való szellemi élvek után törekszünk. Az öröm és bánat napjaiban, lelkünk derült és sötét hangulatában, mintegy önkénytelenül ébred föl gyakran e vágy s illyenkor sebes szárnyain távolabb vidékekre ragad a képzelet, hol érzékeinknek, tudni vágyunknak annyi idegenszerű művészeti és természeti báj látásával gondűző szórakozást s ingerlő élveket hiszünk szerezhetni. E vágytól ösztönözve, én is többször indúltam a haza határain túl közelebb és távolabb eső tartományok látogatására s mondhatom, hogy az illy kirándulások adta benyomások és élmények, mint multamnak [szebb emlékű örömei, az elszállt napok ködéből fénylő sugarakat lövellve a jelen sivatagjára, bensőmet most is édesen rezgik át. Egy illy kirándulás alkalmával felső Steyerhon bérczvilágát is meglátogatván, tájrajzi és vadászati tekintetben egy vidék sem billincselte le annyira érdekemet, mint a weichselbodeni völgykatlan, regényes bérczeivel s számos zergéivel. Lő vadászati hevélyekről, ügyességgel nyert diadalokról, hajmeresztő jelenetekről jelen soraimban nem fogok szólani, hanem csupán egy érdekes vadásztér rajzát akarom hü vonásokban közleni, a mint azt a benyomások első elevenségében úti naplómba feljegyeztem. Ha a bécs-glognitzi pályavonalt merész tekervényeivel és sötét alagútjaival 5