Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-12-10 / 34. szám

661 Schwerin május 22. 23. Bréma september 9. 10. Boroszló „ 27. 29. Magbeburg- „ 13. Bécs junius 3. 5. Lipcse „ 16. 17. Pest „ 17. 18. Insterburg „ 19. 20. Berlin „ 23-27. Boroszló „ 23—25. Naklo 29. Bromberg julius 2. 3. Thorn „ 5 Danzig „ 30. Königsberg „ 9. 10. Prága october elején. Hamburg „ 15-17. Berlin „ közepén. Pest „ végén. Ezen indítványra több észrevételünk van. Azt mondja ugyanis az indítványozó: hogy e tervezetben az eddigi határnapok lehetőleg meg vannak tartva s ez csakugyan áll is az észak-német főbb pályahelyekre nézve, mert például Boroszló, Berlin, Hamburg, Baden-Baden, Prága (Pardubitz) azon időben tartaná versenyeit, mellyben eddig tartotta, mig Pest és Bécs versenyei két három héttel későbbre esnének, mi lényeges különbség e pályahelyek érdekeire nézve. Pesten a versenyek eddig mindig május utolsó vagy junius első napjaiban — midőn a medárdi vásár előhete, a gazdaság-egyleti gyűlés, tárlat s a többi érdek a nagy közönséget összegyüjté — tartattak, s nem látjuk át, mért áldozná fel Pest ezen kiváló érdekét olly kisebb versenyterek kényelmének , mint Prenzlau vagy Harburg, annál kevésbé, miután a Boroszlóban május 29-én futott lovak Bécsbe junius 3-ára s a Pesten junius 18-án futott lovak Berlinbe junius 24-ére pihenten s verseny készen e terv szerint se jelenhetnének meg s igy Bécs és Pest feláldozott érdekeik mellett semmi előnyben se részesülnének. Azt, hogy a terv pesti tavaszi versenyt emlit april második felére, egyszerű tollhibának tartjök Pozsony helyett; mig azon körülményt, hogy Debreczen és Kolozsvár a fönnebbi combinatióból kimaradt, a távolesö északnémeteknek rosz néven nem vehetjük; nekünk azonban érdekünkben állana az ösz idején összetorúló kolozsvári, debreczen j és pesti versenyek határnapjait közös egyetértéssel aként megállapítani, hogy az egyik gyep érdeke a másikénak ne ártson : miért is igen jó volna, ha az illető lovaregyletek — tekintettel az october 20—25-ke közé eshető pesti őszi idényre — versenyeik mikor tartása iránt már most értekeznének s az eredményről a pesti lovaregyletiiek január első hetében tartandó választmányi ülését értesítenék. — Sast fogott a nyul; a sas t. i. karmait úgy bele vágta a nyúlba, hogy nem birta elbocsátani. Ne gondolja talán a szives olvasó, hogy parabolát irunk s a porosz sast és a schleswigi nyulat értjük; — a dolog igy történt: Cziferen (Pozsony megyében) az uradalmi vadász erdőn járva, jó távolból nyulat pillant meg, melly valami teherrel hátán bokor alá fut. A vadász oda siet s a nyul hátán hatalmas sast talál, melly azonban se zsákmányát felemelni, se belé merült karmait kiszabadítani nem birja. A rájuk borított köpeny mind a kettőt fogollyá tette ; a felvágott koponyájú nyúl kimúlt, de a lánczra vert sas gróf Zichy Károly ö méltósága udvarában elmélkedik a szabadságszép napjairól. — Három dámvad egy lövésre esett nem rég Rudzinski úr vadaskertjében a porosz Endersdorfban. Egy Maubeuge úrra négy dámvad jött, sebes irammal oldalvást; ez 35 lépésről lő s nem csak a ezélba vett darab esik le, hanem még ezenkivül még egy másik is, sőt kis távolságra még egy harmadik is összerogy. A golyó az első