Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-11-20 / 32. szám

520 egy előttünk eddig ismeretlen lyukba menekült. De kiástuk a ravaszt s elbocsátottuk a falka előtt, melly az erdőn át a göd-szödi határba hajtotta s az Ilkamajor egy még fennálló kukoriczásában — hol a szabadban menekülni remélő megfeküdt — elfogta. E kiásás utáni futam ideje 33 p. Nov. 16. Nyk. T. a k. megyeri közidomárlak. A homokdombok közt nem, de az erdőcskében mindjárt leltünk nyulat, melly a ménesakoli hidakon át az erdőbe s onnan a vizvezető árkoktól átmetszett — lóval az idén csaknem járhatlan posványos réten a homokdombokra ment, megbukott, de feltaláltatott s az imént leirt utat kis változással ismételte, mig végre egy homokdomb alatti kukoriczásban elfogatott. 15 p. szünet beszámításával 1 óra 20 p. futam. Nov. 17. Rk. T. a szödi nádas. Az innen indult róka egyenesen a váczi szőlőkbe s a hegy túlsó oldalán köves fás menhelyre sietett és 32 p. futam után lyukba menekült. A ráthóti és kisszentmildósi nádasok sikertelen felkutatása után, a csonkási erdőn haladtunk hazafelé, midőn szemünk láttára indúlt az egész falka egy sűrűből ugrott róka után. Ez sebes irammal tette meg ugyanazt az utat, mellyen ép hazafelé jöttünk volt, csak hogy az akkor elkerült csinos akadályokon vitt át s 28 p. sebes futammal a sz.-miklósi szőlőkön túl fekvő völgybe sietett, hol a Hártyán előtti vizenyős réten szünet állt be. Az áldozó nap visszatérni intett s igy a további kereséssel felhagyva, sötét éjjel értünk haza. Nov. 18. Ny. k. T. a „czinkotai nagy iccze." Az alsó major mellett lelt nyúl az országút melletti kis erdőcskén át a pestvárosi határra vezetett, s itt hoszasb szünet után a határárokból ugorván, egy kukoriczásban a Rákos vizéig s ennek mentében az országúton és egy faültetvényen át más kukoriczásba ment, megfeküdt, hoszas keresés után újra felzavartatott s Czinkota felé tartott, de menhelyet találni nem bírván, a falu előtti szántóföldön elterült s nem is kelt fel többé, mert a teli hanggal hajtó falka elfogta. E csinos vadászat az első ugratástól az elfogásig 2 órán át folyt. Vegyes. — A tatai akadályverseny, melly nov. 14-ére kitűzve szép sportnapot igért, Beatrice, Lucknow és Inheritress meg nem jelenése, s a házi úr gr. Esterházy Miklós egész istálójának betegsége miatt, három lóból álló mezőnyre olvadt le. A távolság 3 mf. volt 15 akadállyal, a legmagasabb 37

2 1- a legszélesebb 12 1. Tét 50 f. fele bánat. Gr. Stockau 5 é. kanczája Harmony (lov. gr. Esterházy Miklós) 30 hosszal vezetett a 14-ik akadályig, hol kitört; gr. Pappenheim Vlasko-ja (lov. gr. Herberstein) itt beérte s megelőzte ; a biztatott Harmony azonban visszanyerte a vesztett tért és győzött Vlasko ellen, mellynek lovasa egy zászlót körül nem lovagolván, a második helytől is elesett s erre Bajazzo 0' Higgardy lova (lov. a tulajd.) lett helyezve, bár 15 hosszal ért be a kettő után. — Ezt egy 17a mföldes handicap gátverseny követte, 5 gáttal, tét 25 for. f. v. f. indúlt 4 ló, fél hosszal nyert Hogy volt (lov. Jos. Harrys), második és harmadik egy egy Vlasko-ivadék, negyedik Schafhaxl; mind a négy ló szépen ugrott. — Ezután 22 lovas jelent meg a vadászatra; a házi úrnak Beason falkársága alatti jó nyúlkopói 3 hajtást tettek egy fogással; a leghosszabb futam 15 perczig tartott. A na-