Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864
1864-11-10 / 31. szám
493 adván által a bíráknak ezen versenyt, azok csak a miképen történt lefolyásról és a lefolyás szerint kiderült nyertes meghatározásával foglalkozhatának. El volt határozva, hogy a kilencz versenyző sorshúzás utján bárom csapatra oszlik , s minden egyes bárom-liárom lovasból alakult csapat külön indul és versenyez, és a midőn mind a három csapat versenyt futott, mind három futásnak illető nyertesei együtt versenyeznek az első dijra, tehát mind a három futam külön szakot képezvén, az elsőben Bujdosó András derese a másodikban Velkey Ferencz fakója a harmadikban Velkey Antal pejlova lön az első s jóval társai előtt érkezett be a czélpontra. A negyedik szakaszt képezte most a bárom nyertesnek együtt versenyzése, mellyben erős iramodással történt az indulás, Bujdosó András derese kezdte a vezetést s folytonosan növekedő hévvel iramodva, mindig több és több tért nyert a második ló elöl, mig a harmadik jóval ezek mögött érkezett be s igy Bujdosó András derese lön az 1 Velkey Ferencz fakója a 2 Velkey Antal peje a 3 S ezen sorban nyerték a dijakat, az első két körmöczi aranyból, a második egy körmöczi aranyból, a harmadik egy tallérból s mindegyik a hozzá mért dicsőségből állott. — Meg kell jegyeznünk, hogy mindannyian szőrén, nyereg nélkül ülték a lovat, s mind a kilencz versenyző telivér magyar buszárként ülte lovát, mintegy lovából kinötten száguldva a czélpont felé. Azt, liogy bárom lovas együtt bocsájtassék először futásra, azt helyesnek találtuk s hogy igy viszonylagosan az elsők egy-egy dijat bebúzzanak, azt is helyesnek tartjuk, de az első dijra mind a kilenczet szerettük volna megindíthatni, mert ámbár az elsőség kétségtelenül az elsőt, azaz a derest illette volna akkor is, de a 2 ik és 3-ik dij igen könnyen juthatott volna a fakó és pej helyett azon csapatbeli lovak valamelyikének , mellyek a deressel együtt versenyeztek s mellyeket a dei'es relatíve nehezebben s kevesebb előnnyel birt megelőzni, mint a második futásnál a másik két csapatbeli első két lovat. De ba nem ugy lett volna is tán a mai versenyben, épen nem lehetlen az, hogy e főnycrtesnek első két társa a deressel futtatva elmarad, de a másik két csapatnak mind hat lovát — esetleg — túlszárnyalhatná, ba arra alkalom nyilik, melly alkalom hogy nyíljék, az együttes verseny lehetne reá eszköz. Habár a lónövelésre végre is elvitázhatlan befolyása van az illy kisebb szerű hevenyészett versenyeknek is, de ba tekintetbe vesszük azt, milly nagy érdekkel viseltetik népünk ily férfias mulatságok iránt, valóban kívánatosul tűnik föl, hogy minél több kisebb nagyobb versenyterek nyittassanak s versenyrendező társulatok alakuljanak ifjuságunk pezsgő vérének, férfiaink higgadt lelkületének , szépnemünk kellemes szórakoztatásának és ezekkel kapcsolatban a lótenyésztés előmozdításának eszközlésére. Pár szó a Rákóczy-gyepról. Nem az ottani versenyek lefolyását és egyesek diadalát akarom közleni, —megtették ezt már mások : csupán szerény véleményemet óhajtom elmondani, olly31*
