Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-10-20 / 29. szám

470 a távoszlopnál a vezető Addyhoz csatlakozott. Innen kezdve a két ló hatalmas küzdéssel versenyzett; Repülj fecském is megkisérlé a küzdést, de sikertelen, mert csak jó harmadiknak érhetett be Addy és Waternymph után, mellyeknek versenyét a bíróság holtnak jelenté. — A tulajdonosok kiegyezvén, megfelezték a 200 arany és 895 for. nyereményt. A színleges döntő futásban elsőnek Addy jött be. Eladó verseny. Egyleti-díj 400 frt. 1 mföld. Tét 50 frt. Fuss vagy fizess. Futhat két évestől kezdve minden ló, a nyertes 500 forintért árverésen eladó ; a föliilet a versenypénztáré. Nevezés félórával az indulás előtt. Breul úr 4é. p. k. H a n d s o m e D o e ap. Chief Justice any. Ugly Doe 115 f. Harrison 1 Plank főhadnagy 3é. p. k. A 1 i c e 100 f. Powlett 2 Gr. Stubenberg József 5é. p. h. Samslik ap. Comphedor any. Samhan 120 f. Price 0 Gr. Hunyady József 5é. p. k. The F 1 y ap. Bolton any. Sylph 115 f. . . . Longstaff 0 The Fly és Samslik elől, néhány lóhosszal hátrább Alice és Handsome Doe. Az utolsó forduló előtt csomósodott a mezőny s midőn a lovak az egyenes vonalra befordultak, a két utolsó vált a két elsővé; a távoszlopnál Handsome Doe előre ment s minden biztatás nélkül pár hosszal könnyen nyert Alice ellen; Samslik 3-ik. T. ny. 570 for. — Az árverésen Handsomért ajánlat nem történvén, tulajdonosáé maradt. Elő hangjaim ez idén kissé elkéstek, de miután annyi mindenféle olly régóta késik már, miért ne késném én is cl vagy egyszer. Kivált miután ez elkésésnek oka nem cn vagyok, hanem az egyedül a ferde körülményekben rejlik, mellyek még mireánk, szegény ártatlan agarászokra is olly nyomasztólag hatnak. Hihetlen de való, még egész vidékünkben —• ugyan is én csak azt tartom vidéknek, a hol agarászni lehet — egyetlen község takarította még el eddigelé kukoriczáját; az a többi megmérhetlen kukoricza-tenger még mind áll, s emlékeztet e stagnans állapotában az orosz gyalogságra, melly a legsűrűbb golyózápor daczára is^ előre nem megy ugyan, de megáll s nem tágit; a szödi hegy alatt képzelem magam, a hányszor reggelenként kilovagolva előttem látom mereven ama kiaszott kukoriczavázakat, mellyek alá rejtőzik az, a mi után mi sóvárgunk — a nyulak megmérhetlen sokasága. Alapos reményem van ugyanis, hogy ezidén elegendő nyúl leszen, mert a hol kissé bolygatják ama felebb említett stagnans tömeget, ott elegendő számmal lelhetők. Az én eddigi szerfelett fáradságos működésem eredménye 36 hajtás, 29 fogással ; az elment nyulak, egyet kivéve, melly a közel erdőbe menekült, mind a kukoriczában talált búvóhelyet s nagyobb tettekre serkentő gondolkozási időt. Az erő, mellyel ezidén a mezőnyre lépek, e következőkből áll: H á g r á — öt éve daczára még a régi rohammal s kedvvel rendelkezik s a legszebb reményekre jogosít ez alkalmasint utolsó évében is, ha egy hátulsó jobb lábán történt sérülés következtében harczképtelenné nem válik. Nagyasszony — kigyógyúlva tavalyi köszvényes bajából, gyönyörűen dolgozik s egészen ^visszanyerte 1862-iki szívósságát, melly túl nem becsülve, ez őszön sok szépet eredményezhet.