Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-10-10 / 28. szám

450 fölebb 25 fonton kel el paripának vagy géphez. Továbbá ismeretes dolog, hogy a farmer nem nevelhet bizonyos számú lovakat, hogy ezeket három éves korukban 25 guinean alól haszonnal adhassa el. E katonalovak valóban csak is a kivetöi a ménesnek, mig ennek java mint hámos- vagy vadászié nagy áron talál vevőre. Igy folytatja tovább észrevételeit a „Field" az „Edinburgh Review" czikkére, mellyet mi itt kivonatilag csupán annak tanúságául ismertettünk, hogy a versenyzésnek nem csak nálunk, hanem még Angliában is, melly pedig lótenyésztésének kifejlettségét s magas fokát épen a versenyeknek és vadászatoknak köszönheti — vannak ellenségei, kik a lófaj satnyulását vitatva, ezt a jelen versenyzési rendszernek tulajdonítják. Ernő szász kób urg-gothai herczeg egyptomi utazásából. (Folytatás). IV. Herczeg irónk elmondván, hogy az afrikai vadászatokon az első helyet az elefánt foglalja el, igy folytatja előadását. — Második helyen antilopék és zergék következnek , negyven válfajnál több van a gudu antilopétöl a legkisdedebb Beni-Izraelig, mellyek mindenféle szinben és nagyságban léteznek déli és közép Afrikában. Mint már fönebb említém, leginkább a füves, bokros, dombos helyeket választják tartózkodási helyül. Legbiztosabban lehet ezekre is épen úgy mint az elefántvadászatról mordottuk — lesből vadászni, akkor midőn az ivó helyekre vonúlnak. Kutyával való zaklatás, vagy cserkészés útján bajosabb hozzájok férni. Ha itt is, mint Európában polgárosúlt és a vadászat iránt fogékonysággal s kedvvel biró lakosság találtatnék, hajtó vadászattal lehetne nem kevés s valóban érdekes eredményekhez jutni; de eddigelé hallomásom szerint csak az úgynevezett „Kap" telepítvény területén történtek és sikerültek ily kisérletek. 1860. augustus 24-én rendeztek a boérek Alfréd öcsém tiszteletére egy illy hajtó vadászatot, melynél egy egész kaffer törzs állott ki hajtóúl és lövészül. Ezen körhajtás közepére mintegy 20—30 ezer legkülönfélébb antilope gyűlt és került össze. A vadászsorban harmadik helyre tesszük a ragadozók elleni vadászatot. Mennyj és mi minden íratott már az oroszlányvadászatokról! — Ezeknél szintén első helyet érdemel a lesből való vadászat. Mindazon négylábúak, melyek a macskafajhoz tartoznak, leginkább csak éjente űzik ragadozó hadjáratukat, nappal erdőkben, kősziklák repedéseiben és odúiban, barlangokban, vagy nagy magas füves helyeken elbúva tartózkodnak. Miután valódi felszimatoltatásuk csak ritkán sikerül, és ezen állatfajok csak ritka esetben riaszthatok fel fekhelyeikből bizonyos erőszakos támadás nélküb igen természetes, hogy csak nagy ritkán bukkan a vadász illy állatra s még ritkábban ejtheti el szerencsésen. Mindazonáltal már nem egy oroszlány és leopárd lett holdvilágos éjen — midőn vizre sétált, vagy vetett cselre tőrbe esett, midőn épen letelepedni készült — elejtve. Következik a szárnyas vad. Frankolin, gyöngytyúk és több más vad tyúkfaj, mellyek európai vadtyúkjaink több neméhez hasonlók, továbbá nem kis szá-