Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-09-10 / 25. szám

400_ ban, mert 20 yardnyira voltak tőlem, s mind a kettő roppant nagy s látszólag igen vad medve. A megsebesültre még egy golyót küldtem; ez lapoczkáját zúzta el, mire megnyomorítva tova sántikált. Ámde a másik ekkor megpillantott s ránk támadt. Mellébe lőttem mintegy 5 yardnyi távolságban s a mint ugrásra fordúlt, újra lapoczkája mögé; valami 300 yardnyira futott, aztán holtan összeroskadt. Ekkor az első megsebesült után indúltam; igen vad volt, de tört lába nem engedte hogy kárt tegyen bennünk. Kis vártatva jó alkalmam nyilt fejét czélba vehetnem, s egy golyó a szemébe meg is tette. Ezeknél nagyobb medvéket Kasmírban, nem láttam ; bőrük felséges ; az egyik csaknem fehér szörü úgy hogy jeges medvéhez hasonlítja másik, szőre nagyon sötét volt de szép és puha. Hazamenet még egy medvére akadtam, de ez elkerült s 200 yardnyira irányzott lövésem nem találta. Jun. 18-dikán Dropgorm Nai-ba mentem, magammal víve ebédemet s ágyamat, hogy másnap korán reggel ott lehessek a kőszáli zergék területén. Még az nap délután is láttam négy derék zergét s utánok indúltam, de nagyon gyorsan álltak tovább; így hát abba hagytam őket, jó rejtekhelyet kerestem hálásra, vizet melegítettem s megfőztem theámat; aztán lehevertem. Másnap szürkület előtt talpon voltam.; egy meredek parton fölmásztunk és csakhamar rájok akadtunk ar tegnap esti kőszáli zergékre. Nagyba reménykedtem, hogy szép lövésem lesz, de nem elég óvatosan jártunk el s így csak a megmozdult falka utolsó darabjára lőhettem egyet; bordája közt találtam, s a nap legnagyobb része abba tölt hogy tüskén bokron keresztül nyomán jártunk, még sem leltük meg. Késő este igen nagy négy bakot láttunk és vigyázva közeledvén 180 yardnyira jutottunk hozzájok; de közelebb nem kerülhettünk láttatlanúl. Puskámat egy bozótra nyugtatva, nagy gondosan vettem czélba a legnagyobbat, melly egy kis szakadékban hevert alattam és a bokrokon dörgölődzött szarvával; a golyó válla közt találta s nagy örömömre életjel nélkül bukott fel. Derék vén bak volt, szarva a görbület mentén negyvenhárom, körül a tövén pedig tizenegy hüvelyknyi — hosszához képest vastagabb lehetett volna. Úgy ránk esteledett, hogy kénytelen voltam ismét künn hálni; de a zergemáját főző & falatozó sikerik csaknem egész éjjel ébren tartottak ezen éteknek nem épen álom-gerjesztő illatával. Másnap reggel tanyám felé mentemben furcsa lövést ejtettem egy mosusz-állaton: golyóm átfúrta beleit, de a kis állat azért odább állott. Ez évben nem szolgált a szerencse a megsebesített vadak felkutatásában; múlt évben hat hónapi időközben csak öt darabot vesztettem el sebesülten t. i. három medvét s két thibeti antilopét. Jun. 25-dikén két katonatiszt reggelizett velem. Ladikban tartottak a Soro-hágón át, s a Pangong taván keresztül a Chang-Chin Mbó folyamához készültek thibeti zergékre. Oda adtam nekik a vidékre vonatkozó térképeimet, ők pedig újságlapokkal szolgáltak, mi nagyon jól esett, mert már egy hónapja volt hogy európaival nem találkoztam. Egyikök egy derék kőszáli zergét ejtett, szarva 43 hüvelyknyi volt, de még véknyabb mint az enyimé; azonkívül egy egy medvét lőtt mindegyikök. Jun. 28-dikán még egyszer szerencsét próbáltam a Dropgorm Naiban zergékre. Akadtunk is három nagy állatra, de nagyon ébrek voltak, s a begysorokon át egészen túl haladtak határunkon. Hazamenet jó közel jutottam egy falkához; mind kis zerge volt; közülök kettőt talált golyóm, de csak az egyiket keríthettem kézre.