Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-01-10 / 1. szám

VADASZ- ES VERSENYLAP. Vasárnap, jjaár 10. 1. sz. Nyolezadik évfolyam 1864. A természet oeconomiája. (Töredék). nagy"természetben minden áHaínak, minden növénynek ki van jelölve a maga helye, mindegyiknek van rendeltetése; mert azon kivül, hogy önmagáéit van és létezik, hogy gyönyörködjék éltén a maga módja és természete szerint: van még a teremtő végtelen belátása szerint és elrendezésénél fogva olly betöltendő külön feladata, mellyet számosnál tisztán látunk és tudunk, soknál csak sejtünk, de a legtöbbnél, korlátolt ismereteink mellett, megérteni nem tudunk. Az ember irtja és pusztítja azon állatokat és növényeket, inellyeket árta

1 masaknak tud vagy gondol; de szemmel tartva valami más nagyobb czélt, mellynek elérését ezek gátolják vagy épen lebetlenné teszik. Es emberi szempontból nem csak okszerűen, de jogosan is cselekszik, mert az embernek is ki van jelölve a maga köre a természetben, neki is van feladata, még pedig nagyobb, fontosabb és magasztosabb a többi élő lénynél vagy élettelen tárgynál s ha ezt amazok létezésével el nem érheti — megsemmisíti azokat. így irtjuk vetéseink közül a gazt, mellynek pedig természetszerinti létezése csak olly jogos, mint a tiszta búzáé ; így pusztítjuk el erdeinkből és vadásztereinkről a dúvadat, holott a hiúz, a farkas, a róka, a számos ragadozó madár stb. csak olly jogosan élnek, mint a szarvas, vagy őz, a fáczán vagy fogoly. De emezek tenyésztését mi elősegítjük, ezek habár szabadon élve a természet ölében emberi tulajdonná váltak, szabadságuk ellenére birtokunkban vannak és birtokunkat védeni nem csak szabad, de kell is. Mind ez azonban csak ott áll, hol a természet uralmát az ember vette át, a hol minden talpalatnyi térnek birtokosa van, a ki miveli s e mivelésböl formálja az általános tulajdoi [jogból folyó egyéb jogokat. Máskép áll a dolog a hol az őstermészet uralmát az