Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-08-30 / 24. szám

390_ különös módon ordított, mint előbb nem hallottam s utánam futott. Felugortam s egész hoszamban a földre buktam. Akaratlanúl behunytam szememet s rémületes kiáltásra fakadtam. Eröm oda volt. Még ha fel is állhattam volna, futnom többé lehetetlen volt. Rögtön megszállt a gondolat, hogy a medve halottnak fog gondolni s ezért nem nyúl hozzám. De, ha legkisebbet mozdulok, reám ugrik. Keserves harczot vívtam. Mind a mellett semmi hangját sem hallottam ellenemnek. Hol volt? Talán öriz engem illy hallgatagon! Feszülten neszeztem, de semmit sem hallottam. E halálos félelmet többé ki nem tarthatám, inkább hadd jöjjön maga a halál. Felemeltem fejemet, körültekintettem s örömriadozva újra visszaestem. Ott feküdt a szörny, féloldalt, nagy körmét felém feszítve, szájából pátakzott a vér. Néhány pcrczembe került, míg elég erőt merítettem, hogy fölkeljek. Végre lábamra állhattam s letekintettem megdermedt ellenemre. Mégis lövésem ölte meg. Kissé megpihenve a tó felé vonszoltam, mellynek túlpartján vadásztársaimat láttam reám várakozva. Miután hozzájok eveztem s áthoztam az inneosö partra, föl sem vettem az özbakot, hanem elvezettem a medvéhez s közöltem velők kalandomat, mi alatt megnyúztuk a medvét. Golyóm jobb tüdejébe fúródott; az egész idő alatt véreznie kellett, mignem megtelt a tüdeje vérrel s az irtózatos nyögés halálát jelezte. A velünk volt néger állító, hogy ez a legnagyobb medve, mellyet valaha látott. A medvét haza hoztuk, hol diadallal fogadtatott. Hányszor beszéltem el azóta e szörnyű vadászatot s milly kevéssé sikerült mindeddig legyőznöm a rettentő izgalmat, melly mindannyiszor újra megkap. — Most a nagy medve bundája lábam alatt pihen. Vegyes. — Cavaliero Ferencz úr jelenleg Angliába utazik, a pesti lovaregylet ötös bizottmányának azon megbízásával, hogy az octóber 17-ére kitűzött árverésen eladandó telivér kanczákat vásároljon. — A kisbéri ménesből a mezöhegyesibe a következő telivér hágó mének tétettek át: Deutscher Michel, Ephesus és Codrington. — A baden-badeni fürdő idény fénypontja augustus végétől september 10-éig terjed. E két hétre sok előkelő angol és franczia család rendelt ott szállást, — hír szerint a franczia császárt is várják egy napra. Magyarországból is többen utaznak oda, élvezendök egyszersmind a september 1. 3. és 10-ére kitűzött versenyeket, mellyekre Blair Athol, La Toucques, Dollár s több külföldi nevezetes ló van bejelentve ; alig hihetjük azonban, hogy a St. Legerre bizton számot tartó Blair Athol esélyeit ezen utazással koczkára tenni legyen hajlandó tulajdonosa. — A St. Leger határozott kedvencze Blair Athol; 2 :1 folynak ellene a fogadások, mig General Peel 3 :1, Baragah 8 :1 áll. Mr. Merry egészen váratlanúl visszavonta Scottish Chiefet, melly ellen 7:1 fogadtak. — A Cesarewith kedvencze Accident és Borealis; a Cambridgeshiré Borealis és Tattoo. — Caller Ou az eghami versenyeken a huszonötödik királyi tiszteletdíjat (Her Majestis Plate) nyerte.