Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-04-10 / 10. szám

155 még két más ivadékverseny van indítványozva, mellyekre azonban csak Erdélyben elletett lovak pályázhatnak. Az egyik 1867-re. gr. Bethlen Sándor — a második 1868-ra Tisza László indítványa. — Syrhaptes paradoxus. Ezen érdekes madárnak, mellyről mint a tavali nagy f szárazság alkalmával közép-Azsiából hozzánk átvándorlottról e lapokban többször volt szó, két himpéldányát küldötte hozzánk Okrutzky Aurél úr Szegedről a n. muzeum számára, hol az ornith. gyűjteményben már fel is vannak állítva. Az egyiket Czinege István nyugalmazott huszárkapitány, a másikat Wagner Károly ügyvéd lőtte február végén a szegedi fertő körüli kubikgödröknél, székes talajon. Többen voltak de azóta egy sem mutatkozott s igy a beküldő kétli, hogy — mint a bécsi „Jagdzeitung" akarná, meghonosithatók legyenek. O. A. úr ezenkívül e madárnak magyarított neve —a „kétes távoztyú" ellen tesz kifogást s igen helyesen jegyzi meg, hogy a „paradox" nem „kétes" a tyú tyü rag pedig nem alkalmazható, élő lényekre, bár úgymond a „lábtyümüvészek" és élő lények. A német „Steppenhuhn" sem jó elnevezés, mert általános s a „pusztai foglyoknak" több válfaja van; a magyar ornithologiának mindenesetre jellemző nevet kellene alkalmaznia, bár ezt csak akkor tehetné, ha már el volna döntve a kérdés, váljon a Syrhaptes par. a galambfélékhez tartozik e s ha ez utóbbihoz, váljon a fogolynemüek vagy a túzoknemüek közé sorozandó-e ? Mert e kérdés fölött az angol és a német ornithologok közt egész kis irodalom keletkezett már ; ujabban pedig dr. Weinland a stuttgarti „Der Thiergarten" czimü lap szerkesztője azt a tételt állította fel, hogy a Syrhaptes összekötő lánczszem a tyúk és'galambfélék s a túzok közt. Szegedi t. levelezőnk is e véleményt látszik osztani, mert e madarat rokonnak mondja a fogolyhoz, nyaka és hasallja után ; a galambhoz nyaka, begyének tollszine és lábai gatyásságánál fogva, a parti fecskéhez vagy sirályhoz szélső szárnytollai formájánál — és a túzokhoz, háta tollainak színezeténél fogva. — A franczia Jockey Club termei a Boulevard és a Mogador utcza szögletén most már teljes díszben és fényben állnak. Tagjainak száma 679. A múlt évi bevétel 130,000 forintra, a kiadás 96,000 rúgott s igy a pénztárban 34,000 forint maradt. A bevételbe részvényilleték ékből 100,000, kártyadíjakból 18,000 forint folyt be. A szállásbér 50,000, a tiszti és cselédfizetések összege 22,500, a bérruhák ára 7000, a világítás 20,000, a fűtés 5000 forintba kerül évenként. Az új szállás berendezésére 165,000 forint lön fordítva, melly összegben a bútorzat 50,000, a csilárok és szőnyegek ára 30,000 forintra van téve. E club és a „Société d'Encouragement", mint ezt már tavai említők, egy társulatot képez, mellynek egyesült évi jövedelme a 400,000 forintot meghaladja. — Vadászat színpadon. Mennyire honosúl és terjed Párisban a sport iránti érdekeltség, ennek bizonysága az, hogy az új színházak legnagyobbjai egyikébe a Theátre du Chatelet"-be esténként roppant közönséget vonz egy „La jeunesse du roi Henri" czimü darab, mellyet múlt húsvéthétfőn adtak először. Fő vonzereje a nagy gonddal és költséggel kiállított vadászjelenet, mellyben — mint a szinlapon is áll — „valóságos" kutyák, „valóságos" lovak, „valóságos" szarvasok szerepelnek, szóval e vadászatban a sportsmeneken kivül minden valóságos. A falka (a szinlap szerint „valóságos" angol falka) tökéletesen van idomítva s a „vadászrész" a curée látvá-