Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864
1864-03-20 / 8. szám
128 hozni a legszebben; ekkor lőtt madarat is lehet neki dobni s ezt is elhozza. Ez szükséges, mert midőn illy tárgyat először dobtam egy kölyök vizslámnak, úgy okoskodván, hogy ha bármelly tárgyat elhoz, vadat is el fog hozni, nagyon csalódtam. Ha ezzel sokáig késünk, feltámad a kutyában a vadászat ösztöne s könnyen megtörténik, hogy vadhoz nem nyúl. Ezért kell már kezdetben madarakat is elhozatni vele s mióta igy cselekszem, mindig jól járok kutyámmal. Ha az idomítás a vadászidénybe esik, e rész nagyon hamar be van fejezve. Visszatérve a vadászatról mindig haza kell hoznunk a lőtt madarakat akár vadak azok, akár nem ; csak eleven madár elhozatalától őrizkedjünk, mert nagyon könnyen megesik, hogy a fiatal ebet megcsípik s igy sokára elveszítheti kedvét a vad elhozására. A kik azt hiszik, hogy az illymódon tanított kutya szeszélyes s hogy kényszernyaklóval helyesebben lehet őket idomítani, szerintem kétszeresen tévednek. Először, hogy a kényszer nyakló nem győz le minden ellenállást, másodszor pedig a játszva tanított kutya szebben, kecsesebben s több tűzzel hozza elő a vadat. A kényszerrel nevelt szintén megteszi, de lomhán s kelletlen, szóval megteszi ugyan a kötelességét, de többet semmit. Némelly kutyának csakugyan legyözhetlen ellenszenve van valamelly vad vagy állat iránt s a világért nem hozná el a vércsét, a bagolyt, de sokan meg a szalonkát sem. Erre mondhatná ugyan valaki, hogy a sas vagy vércse, bagoly stb. hasztalan s ha a kutya el nem hozza semmit sem tesz. De nem úgy van; mert a melly kutya mindent elhoz, a fürjet úgy mint a vércsét, a rókát csakúgy mint a nyulat, annak bizonyára előnye van a másik felett. Egyet meg kell jegyeznem az általam ajánlt módszerre, hogy az bizonyos korhoz van kötve, azaz: hogy annál biztosabban sikerül, minél korábban kezdjük meg. Igy több ugyan valami kevéssel a fáradság, de hat, hét hónapos korában a kutya már szépen hoz el mindent. Az illy idoinításnak különben két nagy előnye van. Pénzt kiméi meg a kutya gazdája, ütleget kiméi meg a kutya. Ha a kényszernyakló hívei látnák gyakran, milly rettenetesen szenved az általuk szeretett állat, csakhamar lemondanának e módszerről ; ha hallanák vonítását, nyívását, látnák tagjai remegését, aligha véget nem szakítnának e barbár idomításnak s inkább belenyugodnának, hogy vizslájuk soha ne hozzon el semmit se. A kényszernyakló szószólói tagadhatják ezt talán, de bizonyos, hogy az elkínzott állat sokáig emlékszik meg erről, s hogy a kényszereszköz látása csupán, máris remegésbe hozza a szegény állatot. (Folytatjuk), A lembergi lóversenyek sorozata 1864. J u u 1 u s 17. I. Egyleti-dij 1000 forint, galicziai 3 éves lovak számára. 1000 öl. II. Császárdij 90 arany, galicziai 4—7 éves lovak számára. 1000 öl, III. Másod oszt. császárdij galicziai — vagy anyahasban Galicziába hozott lovak számára. 2 mértföld. Junius 19. I. Császárdij 300 arany. Futhat minden országbeli 4 éves és idősebb keleti vagy keleti származású ló. 2y a mföld. Tét 52 for. 50 kr., fele bánat. 4é. 105 font, 5é. 111 font, idősbre 114 font. Az
