Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-03-20 / 8. szám

128 hozni a legszebben; ekkor lőtt madarat is lehet neki dobni s ezt is elhozza. Ez szük­séges, mert midőn illy tárgyat először dobtam egy kölyök vizslámnak, úgy okoskod­ván, hogy ha bármelly tárgyat elhoz, vadat is el fog hozni, nagyon csalódtam. Ha ezzel sokáig késünk, feltámad a kutyában a vadászat ösztöne s könnyen megtörté­nik, hogy vadhoz nem nyúl. Ezért kell már kezdetben madarakat is elhozatni vele s mióta igy cselekszem, mindig jól járok kutyámmal. Ha az idomítás a vadászidénybe esik, e rész nagyon hamar be van fejezve. Visszatérve a vadászatról mindig haza kell hoznunk a lőtt madarakat akár vadak azok, akár nem ; csak eleven madár elho­zatalától őrizkedjünk, mert nagyon könnyen megesik, hogy a fiatal ebet megcsípik s igy sokára elveszítheti kedvét a vad elhozására. A kik azt hiszik, hogy az illymódon tanított kutya szeszélyes s hogy kényszernyaklóval helyesebben lehet őket idomítani, szerintem kétszeresen téved­nek. Először, hogy a kényszer nyakló nem győz le minden ellenállást, másodszor pedig a játszva tanított kutya szebben, kecsesebben s több tűzzel hozza elő a vadat. A kényszerrel nevelt szintén megteszi, de lomhán s kelletlen, szóval megteszi ugyan a kötelességét, de többet semmit. Némelly kutyának csakugyan legyözhetlen ellenszenve van valamelly vad vagy állat iránt s a világért nem hozná el a vércsét, a bagolyt, de sokan meg a sza­lonkát sem. Erre mondhatná ugyan valaki, hogy a sas vagy vércse, bagoly stb. hasztalan s ha a kutya el nem hozza semmit sem tesz. De nem úgy van; mert a melly kutya mindent elhoz, a fürjet úgy mint a vércsét, a rókát csakúgy mint a nyu­lat, annak bizonyára előnye van a másik felett. Egyet meg kell jegyeznem az általam ajánlt módszerre, hogy az bizonyos kor­hoz van kötve, azaz: hogy annál biztosabban sikerül, minél korábban kezdjük meg. Igy több ugyan valami kevéssel a fáradság, de hat, hét hónapos korában a kutya már szépen hoz el mindent. Az illy idoinításnak különben két nagy előnye van. Pénzt kiméi meg a kutya gazdája, ütleget kiméi meg a kutya. Ha a kényszernyakló hívei látnák gyakran, milly rettenetesen szenved az általuk szeretett állat, csakhamar lemondanának e módszerről ; ha hallanák vonítását, nyívását, látnák tagjai remegését, aligha véget nem szakítnának e barbár idomításnak s inkább belenyugodnának, hogy vizslájuk soha ne hozzon el semmit se. A kényszernyakló szószólói tagadhatják ezt talán, de bizonyos, hogy az elkínzott állat sokáig emlékszik meg erről, s hogy a kényszeresz­köz látása csupán, máris remegésbe hozza a szegény állatot. (Folytatjuk), A lembergi lóversenyek sorozata 1864. J u u 1 u s 17. I. Egyleti-dij 1000 forint, galicziai 3 éves lovak számára. 1000 öl. II. Császárdij 90 arany, galicziai 4—7 éves lovak számára. 1000 öl, III. Másod oszt. császárdij galicziai — vagy anyahasban Galicziába hozott lovak számára. 2 mértföld. Junius 19. I. Császárdij 300 arany. Futhat minden országbeli 4 éves és idősebb keleti vagy keleti szár­mazású ló. 2y a mföld. Tét 52 for. 50 kr., fele bánat. 4é. 105 font, 5é. 111 font, idősbre 114 font. Az

Next

/
Thumbnails
Contents