Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-03-10 / 7. szám

110 XIII Az egylet agárversenytériil a monori és szomszéd határokat, összejövetel és közgyűlés helyéül a monori vendéglöt szemelte ki. Az agarásztér és összejöveteli hely körül netalán fölmerülő változások mindig csak a jövő évre jöhetnek kérdés alá, s csupán a megelőző évi közgyűlés alkalmával hozathatnak javaslatba, vitattathatnak és határoztatnak meg. XIV. Ha valamelly egyleti hivatalnok az agarászat elő estéjén 8 óráig vagy a közgyűlésen meg nem jelenhetne, helyettesét a jelenlevők választják. XV. Kétes esetek fölött a választmány itél. II. A dij-agnrászatok szabályai. 1. Futhat minden agár, bárkié legyen. 2. Mindenki, ki az agarászatban részt vesz, tartozik az elnök, bíró és gyepsegéd szavát fogadni az agarászat alatt. 3. Az agarászat előestéjén történik : a.) Az agarak nevezése, azok szinének és származásának pontos följegyzésével. b.) A nevezett agarak összevetése sorshúzás utján c.) A tételek lefizetése. 4. Az elnök és biró határozzák meg az indulási órát, agarászati tért és gyülhelyet. 5. Azon agár, melly, midőn rá kerül a sor, nincs jelen, leesettnek tekintetik. 6.) Minden idején kivül a kocsiról leszökő, vagy kézből elszaladó agár után, annak tulajdnosa 5 ft büntetést fizet az egylet pénztárába. 7. Az agarak egyenként vagy párosan vezettetve mindig pórázról eresztetnek. 8. Az agarak csupán a biró parancsára eresztetnek el, „hajrát" kiáltani csak a bírónak szabad, s mindenki, ki a lovasok közül „hajrát" kiált, két ft büntetést fizet az egylet pénztárába. 9. Az általános csendre a biró és gyepsegéd ügyel, a biró eleibe bemutatáskor lovagolni nem szabad. 10. Mindenkinek, kinek agara futott és leesett, jogában áll a nyertes agarat magán fogadásra a dij erejéig kihívni, a nyertes tulajdonosa köteles e kihívást elfogadni, vagy a dijat kiadni, helyet és időt azonban a nyertes tetszés szerint tűzhet ki. Azon esetre, ha a nyertest többen hívnák ki illy magánversenyre, csak egygyel köteles kimenni, s ezen egyet vagy megállapodás után a kihívók határozzák meg, vagy pedig sorshúzás által lesz meghatározandó. III. ítélethozatal körüli bírói szabályok. 1. A biró csak nyúlhajtáson ítélhet. 2. Az ítélet számszerint mondatik ki. 3. A számok következő módon határoztatnak meg : a.) Érés = 1. b.) Vágás = 2. c.) Elmenetel = 3. d.) Fogás = 1. Megjegyzés a 3-ik pontra : az első érés 2-öt számít. — Ha az első érésnél az agár meg ís vágja a nyúlat 4-et számít, u. m. első érés = 2, f vágás 2 = 4. Elmenetelnek nem csak az veendő, ha a hátulsó agár az első mellett elhajt, hanem az is : ha a nyúl zsinórba nyúlik s a két agár egy ideig egymás mellett futván, az egyik a másik elébe vág. •— Ha a nyúl az egyik agárra reá hajlik, — az első érés csak egyet számít. 4. Ha az agarak közül az egyik a hajtás alatt felbukik, a másiknak mindaz a mit tesz, nem számít mindaddig míg a felbukott agár oda nem ér. 5. Minden félreszaladó, kertelő, okoskodó agár rögtön elejtendő. 6. Agár, melly a nyúlról leáll, elejtendő. 7. Ha az utolsó pár agár a dijért való futásban leáll a nyúlról, a dij nem adatik ki, hanem a pénztárnak jut.