Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-02-30 / 6. szám

88 Igen világos fehér vagy hermclin lovaknál a netaláni ganéjfoltokat hagyjuk egészen megszáradni s ekkor faszénnel jól bedörzsöltetvén, egyszerűen kikefélhetök. A lovaknak minden munka utáni, még pedig nem felületes tisztítása, lényeges kellék; az e részbeni eljárás a lovak feladata szerint különböző ; mert míg a csendesen dolgozó lovaknál elég az egyszerű letörlés, addig a sebesen járóknál nagyobb tisztításra van szükség. t r Ősszel és télben rendesen felhevülve és sárral becsapkodva térnek meg a lovak, míg nyárban tajtékot izzadva szőrük egészen a bőrre tapad. Nyárban könnyű munka után lábaikat meg lehet mosni s ezután a tisztítást rendesen végezni. A szalmacsutak az izzadságot legjobban hárítja el, míg a vakaró a port felszedi s a kefe a szőrt simítja meg. Ha izzadságtól vagy esőtől nedvesen tér meg a ló, mindenek előtt e nedvességet fa- vagy tompa vas késsel kell lehúzni s ezután szalmacsutakkal szárazra dörzsölni ; a lábaknál, nehogy megsértsük, e helyett inkább száraz szivacsot alkalmazzunk. Ezen eljárás után, ha a ló felhevült, a jártatás ajánlandó; átalában egy lovat sem szabadna használat után az istállóba rögtön bevezetni, mert a ló a tüdögyuladási s egyéb lobos bajokra illyenkor legfogékonyabb , — míg jártatás által a vérmérsék lecsillapodván , illyes bajoktól nem tarthatunk. Ha nem volna is felhevülve a ló s szőre nedvességét egyedül átázás okozná, első teendő legyen e nedvességet elhárítani, illetőleg szárazra dörzsölni, különben a meghűlés könnyen elüfordúlhat, épen úgy mint nálunk, ha például átázván, vizes ruháinkat nem változtatnék. A ló lába leghamarább piszkolódván, mosása elkerülhetlen ; ügyeljünk azonban, hogy mosás után a láb nedvesen ne maradjon, de többször váltott szalmacsutakkal s kézsimitással szárazra dörzsöltessék, különben a kigőzölgésnek káros következései lehetnek. A sebes vagy nehéz munkát végző lónak fősziiksége lévén jó fekhelyre, az alom ügyesen készítendő; t. i. a főtől s széleitől közepe felé kis hajlása legyen. — Alomul búza- vagy zab-szalma legalkalmasabb. Az alomból a nedves részt reggelenként ki kell választani s az istállóból kivinni. Atalában legalább egyszer hetenként az egész alom megújítandó; soha se tűrjük hogy a nedves szalmára frisset szórjanak, amennyiben ezt csak rest lovászok teszik s e mellett czélnélküli szalmaprédálás. Némelly, kivált a sokat járó kocsilovakat naponként négyszer etetik; ez esetben ez úgy osztandó fel, hogy az etetés reggel, délben, délután 4 és este 8—9 óra közt történjék. Hátas lovaknál 3 etetés van szokásban s ez elegendő is, — ekkor a délutáni elmarad, az esteli azonban valamivel korábban adandó. Az istállóban, úgy az etetés alatt mint éjjel is , lehető csendesség ajánlandó. 3. A pata ápolása. Valahányszor a ló, lovaglás vagy átalában használat után az istállóba jő, a lovász el ne mulaszsza patáit megvizsgálni, nem szorult-e bele valami kő vagy eféle, a mennyiben ez, ha észre nem vétetnék, rövid időn sántitást vagy talpnyomást okozhatna. Átalában a patából minden idegen rész : mint sár, homok vagy kövecs tüstént eltávolítandó; e pár pereznyi munka s vigyázat sok különféle bajnak elejét veheti.