Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-12-10 / 34. szám

539 négyszer, hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton vadásznak. A negyedik vadászat csak a Csernovics-féle falkának e hó 19-én történt megérkezte után lett a vadászrendbe iktatva. A vadászatok october l-jén kezdettek meg, részint gyakorlat végett, részint pedig már társaság előtti kísérletképen is, — csakhogy a tikkasztó bőség, roppant szárazság és tökéletes szimathiány miatt kevesebb sikerrel, úgy hogy october 29-éig mindössze bárom ballalit csinált a falka. 29-étöl kezdve azonban a vadászatok hetenkint háromszor rendesen folytak, és pedig e következő sikerrel. Octóber29. 10 vadászlovas jelenlétében a kondai vetésen ugrott nyúl minden nevezetesebb szünet nélkül a kutyák által szépen hajtva egy S alakú vonalt futott be s helyére visszatérve ugyan a kondai vetésen el is fogatott. October 31. 15 úrlovas jelenlétében vadászat Alsó-Leperden, melly a tökéletes szimathiány miatt eredmény nélkül hagyatott félben. Novemb. 4. A sz. Hubert napján folytonosan tartó eső miatt, a vadászok védszentje ünnepén nem vadászhatván siker esélyével, a 3-ikára kitűzött vadászatot 4-ikére halasztottuk, és pedig olly szerencsésen, hogy az eső által föllágyult talaj s a félhomályos de lanyha csendes időjárás legkedvezőbben kínálkozott a vadászatra. — A 21 úrlovasnak számos fogatokon megjelent női és úri társaság által élénkített találkozója az alsó leperdi gyepen tartatott. Innen indult a vadászat, a kondai tar lón rövid keresés után ugrott nyúl nyomán, a kondai földeken és gyepen keresztül a kondai vetett erdőnek, —• a nyúl a vetett erdőn át teli hanggal hajtó kutyák által követve, a kondai csatornának tartva s egy kis bodzás rejten keresztül futva, irányát a csatorna mentén folytatta. A falka a bodzásba érve két részre szakadt; egyik csapat a szimaton maradva s az eredeti nyulat igen ügyesen szemmel tartó falkár által vezetve tovább haladt, — míg a falka másik része a bodzásban kelt friss nyúl után indult, — a kutyák szemrehajtva olly sebes futammal mentek előre, bogy a nyúl csak igen kevés térelőnyt volt képes nyerni s e körülmény tévútra vezette a vadászokat, mert utánuk indúlva csalódásukat csak akkor vették észre, midőn a nyúl által hátrahagyatva, azt a leperdi gyepen legelő birkanyáj közt elvesztették. A falkár ez idő alatt, két úrlovas által támogatva, falkájával az űzőbe vett nyúl szimatján az alsó-leperdi majornak tartott; ezt látva s a kutyákat összeszedve, a tévútra jutott társaság szintén csatlakozni obajtott, de mire a vadászatot beérte volna, már akkor a kimerült nyúl felbukva, a leperdi szérüs kertek között elfogatott. —Második nyúlunk a kondai vetésen ugrott s több diilő tarlón és vetésen keresztül az alsó-leperdi káposztás kertekbe menekült; kutyáink a vizenyős talajon pár perezre nyomot vesztettek, de újra szimatra kapva gyönyörű teli hanggal hajtották a leperdi gyepen keresztül le a Fekete berek melletti tengeri tarlóba. A fáradt fiiles itt újra meghúzta magát, de felveretvén, irányát változtatta s újra Konda felé tartott. A vadászat sebesen haladt s a kutyák már szemre hajtva, a nyulat mind jobban jobban beközelítették ; biztató kiáltás hangzott mindenfelől, midőn egyszerre bárom nyúl ugorván, a kutyák bárom részre szerte rohantak és mire őket leverni és újra összeszedni sikerült, akkor már a fáradt nyúl szimatja nem volt többé fellelhető. Fzen igen szép, de még is végeredmény nélküli második hajtás után haza tértünk.