Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-11-10 / 31. szám

500 volság, melly a szívósságnak nem is lehet próbája. Matchell úr futása gyorsasági tekintetben bámulatos volt, annál inkább mert keresztbe rakja lábait. A verseny után közte és Mr Jackson közt vita keletkezett, minek folytán Matchell felhívta öt, állítson ki ellenében bárkit s ö 200 sov. fogadásért 100 yardnyi versenyt fut vele a Newmarket-Houghton versenyszak alkalmával. — Chadwick urat pedig Sharp kap. hívta ki 100 yardnyi versenyfutásra 50 sov. fogadásért; mi másnap meg is történt és Chadwick könnyen nyert. — Christiniére Francziaországban, Európa legkitűnőbb vadászati pontjainak egyike készül lenni. A párisi előkelő világ ötven tagja társulattá alakúiván, a nevezett helyen ütötte fel tanyáját s angol modorú rókavadászatokat rendezett. A rókakopók Anglia legjobb fajaiból valók s angol falkárok és ostorászok keze alatt állanak; a szarvaskopók hírneve már Chantilly és Valancay erdeiben lön megalapítva; franczia piqueurök vezetik ; falkamesteriik Sagan herczeg. Ez utóbbiakkal Hubertus napján kezdték meg a vadászatokat, míg a rókakopók pár hét óta már működnek. Ezenkívül, a Párishoz közel fekvő Christiniére a legszebb akadály verseny térrel bir s igy az angol és franczia modorú vadászatokhoz még versenysport is csatlakozik. — Farkasvadászat falkával. Toulon-sur-Arroux mellett a coudray-i erdőségekben sept. 17-kén vadászatot tartottak négy farkasdra, mellyek anyjukkal ott csavarogtak. Egy Simon nevű piqueur rendkívül ügyesen tudja a farkasvonítást utánozni s ha csak van a vidéken farkas, rögtön megkezdi véle a társalgást. A vadászat napja reggelén 4 órakor Simon künn volt már az erdőn s harmadik hívására a farkasdok rendre jelentkeztek. Megtudva e szerint hollétüket, a peczérek nyomra vezették a hetven kutyából álló falkát, húszat lefűztek a pórázról, a hajtás azonnal megkezdődött s kevesebb mint egy óra lefolyása alatt három szép farkasd harapott a fűbe. A két első együtt ügetett; egyikük kitört a vonalból, de más húsz eb bocsáttatván reá, ezek megterelték s egy Jacques nevü erdőcsősz megölte. A harmadik szintén ki akart törni, de Frossart úr megpillantván a menekülőt, lóháton utána száguldott, visszaterelte az erdőbe, hol Pierre nevü piqueur elbánt vele. A negyedik hatalmas egy állat volt már s vitézül védelmezte magát, minélfogva az egész falkát rábocsátották. Egy pagonyból a másikba ódalgott s erejét mérsékelve mindenütt sokáig hajtatta magát, mig végre három órai hajtás után a kutyák lefülelték s a hallalin az egész vadásztársaság jelen volt. Egy piqueur felkapta farkánál fogva, állát felpeczkelték, lábait összekötötték s M. de Chargéres átvetette a nyergén. A diadalmas vadászok esti öt órakor, au bruit des fanfares tértek vissza Toulon-sur-Arrouxba. — Bombonnel levele. E híres párducz- és oroszlyánvadász minap 10 szajkót, 3 szarkát, 1 varjút és 1 harkályt küldött a „Journal des Chasseurs" szerkesztőjének, mint utolsó vadászata eredményét. „Ne higyje azonban — irja — hogy ez legszebb vadászatom; a múlt napokban egy ültő helyemből 36 szajkót és szarkát lőttem, Flobertféle úgynevezett salonpuskával. A párducz- és oroszlyánvadászat után ez mulattat legjobban; nem fárasztó és nem veszélyes, de sok ügyességet és cselt igényel, mert a szajkók rendkívül bizalmatlanok, ovatosak és szemesek. Van egy kitömött szajkóm és szarkám, mellyeket kiterjesztett szárnyakkal úgy állítok fel szemközt egymással, mintha verekednének. Fára helye-