Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863
1863-01-30 / 3. szám
46 hatók , mellyeknek Ivadékaiból idővel pótolni lehetne a hágó mének hiányát — s az adott pénzalap e forgalmával eléretnék : a.) hogy a töke lehetőleg érintetlen maradjon ; b.) hogy az országba a vételkedv szerinti mennyiségű lovak legyenek hozhatók; c.) hogy ez által a lótenyésztés lendülete a feladathoz képest tartós legyen. Ezek a jószándékú javaslat átalános fővonásai; a részletes kivitel aztán a megbízandó választmány teendőihez tartoznék. A részletkérdések megvitatásánál iránypontokúl még a következők szolgálhatnának : 1.) Kezdeményezésül, a mintegy 12,000 forintnyi kamatokon kivül, a tökéből 40,000 forint volna Angliában utalványozandó. —Ezüstben ez mindössze körülbelől 26,000 forintot vagy 2600 font sterlinget tesz. Ezért, minden költség beszámításával, mintegy 12 telivérkanezát lehetne Pestre állítani. A költségek illy formán alakúinának : 12 kancza, 100—250 font árú, tehát darabját átlag 160 fontjával véve 1020 f. st. Az ügynök bizományosi díja, darabjáért 10 f. st 120 „ A tartás költségei Angliában az átszállításig, darabjáért 10f. st. . 120 „ Átszállítási költségek Pestre, darabonként 20 f. st 240 „ Az ügynök évidíja 100 „ Az ügynök úti költségei, a lovak megtekintésére és vételére, évenként mintegy 60 „ A farm bérlete 40 „ 2600 f. st. Ebből leszámítván a kamatokat 800 „ a 12 kancza ára tehát Pestre szállítva 1800 „ vagy darabja átlag 150 fontot tenne s ez volna a kikiáltási ár ; tehát minden költség beszámításával is még mindig 10 fonttal kevesebb, mint a vételár volt Angliában. A lovak kikiáltási ára azonban természetesen az Angliában adott árhoz képest viszonyúina; afönebbi csak átlagos számítás, az út és mód megjelölésére. E szerint a kancza, mellynek Angliában 100 font volt az ára, Pesten csak 90-be kerülne, feltéve hogy az ügy szerencsésen foly le s egy ló sem vesz oda. 2.) A pénzt az Angliában lévő_ ügynöknek különböző részletekben, a vétel arányaihoz képest, kellene kezéhez juttatni. 3.) A lovak árverésére legjobb hely és időpont Pest volna az őszi versenyek idején. 4.) Ha a fönebb említett egyesület alakúina, ennek tagjai minden más fölött elővételi joggal bírnának. — Különben pedig mindenki részt vehetne ez árverésben, csupán a magyar vevőé volna az elővételjog. 5.) Annak meggátlására , nehogy összebeszélés következtében az ár lenyomható legyen, meg kellene határozni, hogy a katonai ménesigazgatóság mint illyen léphessen az egyletbe s ha a ló kikiáltási árán felül senki sem igéi-, szabadságában álljon árverezni, hogy a lovat megszerezhesse.