Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-01-30 / 3. szám

43 tettel az ő cs. kir. Felsége által e ezélra rendelkezésre adott 250,000 forintnyi tőke s évi 12,000 forint kamatok segélyével — legtartósabban s legczélszerübben emelni?" — valamint emlékezni fognak arra is, hogy a beérkezett 20 pályamű megbirálásával megbízott választmány nem csak ezek közt legjobbnak , de átalában kitűnő szakértelemmel írt munkának a „Fortes creantur fortibus et bonis" jeligéjű pályairatot találta s a névrejtő levélke felbontása után kitűnt, hogy e pályairat szerzője vallemarei Ritter Ferencz cs. kir. altábornagy, ki a lótenyésztési szakban elismert tekintély s jelenleg a cs. kir. ménesek főigazgatója. A n. mlgú m. kir. helytartó tanács a múlt év végével a pesti lovaregylet választmányát felhívta , hogy — miután a jelen ügynek folyamát egy ideig gátolt akadályok megszűntek — am. gazdasági egylet lótenyésztési szakosztályával tanácskozva, terjesszen fel véleményt az iránt : mikép kellessen az időközben 340,000 forintra növekedett tökét, a pályakoszorúzott javaslat alapján , a fontos czél mielébbi valósítására fordítani. A pesti lovaregylet választmánya e felhívásnak nem csak örömmel engedett, de sőt — hog) a kívánt véleményt minél alaposabban, kimerítőbben s minél több oldalról megvitatva terjeszthesse fel : a m. gazdasági egyesületen kivül a cs. k. ménesigazgatóságot és az országos csődörállomások parancsnokságát is felkérte , hogy egy közös tanácskozmányban, melly nemzetgazdászatunk e fontos ágának fennforgó kérdését tárgyalná, résztvenni szíveskedjenek. E vegyes tanácskozmány f. évi január 11-kén a következők részvételével tartatott meg : — a cs. kir. ménesigazgatóság részéről jelen volt gr. Alberti ezredes és kisbéri ménesparancsnok; a csődörállomások részéről Traun Adolf őrnagy; a magyar gazdasági egyesület lótenyésztése szakosztálya részéről e szakosztály elnöke gróf Károlyi György ö excja, gr. Festetics Ágoston , b. Orczy Béla , gr. Szápáry Gyula és Appel Gusztáv urak ; a pesti lovaregylet részéről : Almásy György, Almásy Kálmán, ifj. Batthyány István , Batthyány László , Ilunyady József, Pálffy Pál, Szápáry Antal, Waldstein János, Wenckheim Rudolf, Zichy Edmund grófok, Wenckheim Béla báró és Bérczy Károly úgy is mint választmányi jegyző. A m. k. helytartó tanács intézménye után Ritter altábornagy úr pályanyertes javaslata olvastatott fel, melly egész terjedelmében következő : — „E javaslat czélja az , hogy az ő cs. kir. Felsége által kijelölt tőke kamatjainak czélszerü felhasználásával s a töke részeinek igénybevételével is — maga a tőke örökre csorbítlan maradjon, sőt talán időről időre növekedjék 8 az országba idő folytával még is jelentékeny számú tenyészlovak, kiváltkép tenyészkanczák hozassanak. E javaslatnak mindenesetre meg van az a gyakorlati előnye, hogy a tökéből semmit, vagy legroszabb esetben csak keveset vesz el s mindig fennmarad az, hogy a rendelkezésre álló telljes eszközökkel más rendszabályokhoz lehessen nyúlni azon esetre , ha az itt javaslott — minden várakozás ellenére nem felelne meg czéljának. Az értékpapírokban lévő 250,000 forintnyi töke a mostani pénzárfolyam szerint s ezüstre számítva mintegy 115,000 ezüst forintot tesz*) s ezüstben is kell azt szá*) A 250,000 f. töke — mint már fönebb említve volt — azóta 340,000-re növekedett s a pénzárfolyam is jobb most, mint volt lbGO év tavaszán , midőn e javaslat kelt.