Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-06-30 / 18. szám

290 La Marche junius 7-én, daczára annak hogy kedvencz rendezvous hely, lehető leggyöngébben ütött ki. Az indulás perczében szakadt a zápor s bár az ég az első verseny előtt kiderült, ennek alig voltak nézői. Víz, felülről vagy alulról, volt e nap főszereplője, mert a vízárokba néhány furcsa bukás történt. Peau Rouge hátán Cas­sidy mindössze csak megmerült, de Irish Boy lovasával Enochal együtt iszonyú bukfenczet vetett az árok kellő közepébe, honnan a lovart látszólag félholtan ha­lászták ki, bár rögtön reá visszanyerte eszméletét s komolyabb baja nem esett. Fontainebleau tavai megnyitott pályaterén két napi versenyek folytak s a köz beeső napon szarvasvadászat (szarvasvadászat juniusban!) tartatott. Az első verseny­nap csös volt és kedvezőtlen s ezért nem is nagyon látogatott, bár maga a császár is jelen volt és saját kezével adta át Hunt angol kapitánynak az általa nyert „Prix de l'Impératrice" tiszteletdíját. A nap főeseménye azonban a jockey club 5000 frankos díja volt, mellyet Charles Martel nyert Fleur de Marie és Nova ellen. A má­sodik nap már jobban sikerült, a szép időben nagy és fényes néző közönség jött ki. s a versenyek is érdekesek voltak. A császár és császárné az egész udvari kísérettel és vendégeivel megjelent. Charles M a r t e 1 új győzelemmel növelte imént szer­zett hírnevét s megnyerte a billikomot egy két mértföldes versenyben. A fontaineb­leaui handicapra nevezett ötvennyolez ló közül 16 indult; a kedvencz Dollar volt, mellyet a francziák La Toucques után legjobb lovuknak tartanak s ezt most egy aránylag ismeretlen versenytárs Tambour-Battant 17 font teherkönnyebb­séggel megverte. A nyertes csinos ló, de senki se gondolt arra, hogy nyerhessen; 20: 1 ellen állott reá a fogadás, mig Dollárra 5: 2 ellen széltiben járta. A közbeeső nap vadászata, ha e nevet megérdemli, se az időnek se más körül­ményeknek nem részesült kedvezésében s csak is arravaló volt, hogy a császári szarvaskopókat megbámulhassák a párisiak, kik nagy számmal tódultak ki. A reg­gel esős, szeles, söt viharos volt s az ázó fázó vasárnapi közönség déltájban az erdő egy nagy tisztásán gyülekezett össze. A császár oda lovagolt, hogy megmutassa ma­gát s mindjárt eltávozott; aztán Prince de Moskova igyekezett a tarka tömeget az­zal mulattatni, hogy a szarvast az egyik erdöszélböl a másikba hajtatta, mig végre félhatkor hallalit fújtak s a szokásos curée a palota udvarán fáklyavilágnál végbe ment. Kivándorlott, madarak. Az idei rendkívüli szárazság Ázsia és Afrika sivatagain még nagyobb, még pusztitóbb lehet; legalább e következtetés vonható azon körülményből, hogy e siva­tagokat lakó s világrészünkben eddig még soha nem észlelt madarak élelemhiány miatt kiköltözni kényszerültek s az utóbbi hetek alatt Európa több pontján sürün jelentek meg. Illyenek : a Pterocles arenarius (homoki csúpfajd) s különö­sen a Syrrhaptes paradoxus (távoztyú). Ez utóbbinak hazánkban elejtett két példányát n. muzeumunk madárgyüjteménye számára megszerezni sikerült. Az első távoztyút május 19-ke körül ifj. Szögyény László úr lőtte a fehérme­gyei Sárréten egy nagyobb számú csoportból s a n. muzeumnak szánta, de — az

Next

/
Thumbnails
Contents