Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-06-20 / 17. szám

272 Clifden számára gyorsítsa az iramot; utána Ranger, Hospodar és Saccharometer; La Toucques középen ment, Lord Clifden utolsó volt. Nemsokára Damier ment fel Orphanhoz s e keltő egy darabig sebesen ment a dombnak, de Damier hamar visszahanyatlott, Orphan pedig a dombtetőn fogott ki s helyét Rangernek adta át. Lord Clifden ez alatt átdolgozta magát az előtte lévő lovakon egész la Toucques-ig, majd ezt is elhagyva Rangerhez ment fel, La Toucques és Saccharometer szintén hozzá csatlakozván. E négy ló csaknem derékfutással fordúlt be az utolsó szögletről az egyenes vonalra; az iram gyorsult s látható lőn, hogy Lord Clifden megverten ma. radoz. E perczben a francziák kétségtelennek tartották La Toucques győzelmét s a „La jument gagne!" örömkiáltás hangzott. De a következő pillanatban a még friss Ranger mellette — s a következőben már előtte volt — és most végre La Toucques kitűnik, miiakik benned? Az iram iszonyú; kitarthatja-e, javíthatja-e? Oldalán csattog az ostor, de akár csak kőfalra esnék, olly érzéketlen marad. Világos, hogy kiadta már minden erejét, nem bir újítani. The Ranger ellenben ujúlt erővel szökell előre s lóhosszal könnyen nyer. Saccharometer két hosszal La Toucques után harmadik, egy hosszal utána Donnybrook ; Lord Clifden rosz ötödik. A győztes ló tulajdonosa Mr. Savile 131,000 frankot s nagyszerű császári tiszteletdíjat nyert és 10,000 frankot adott a párisi szegények számára. Az 1864-iki Grand Prix 127 nevezéssel van elzárva. „Better luck next time!" mond szomszédjának az angol. Az ascoti lóversenyek. (Junius 2. 3. 4. 5.) E lóversenyek — irja a „Field" — olly látványt nyújtottak, mellyre minden angol sportsman méltán büszke lehet, mert kis téren láthatta itt egyesülve a királyi vért, az aristocratiát és a közép osztályokat. A versenykedvelésen kivül ezeket az a vágy is vonta ide, hogy üdvözölhessék a trónörököst és nejét az ifjú herczegnöt, kiket megjelenésükkor úgy mint távozásuk alkalmával a tömeg szeretetteljes örömriadása köszöntött. O fensége a versenyeket élénk érdekeltséggel kisérte s nem csak páholyából nézte, hanem le is jött a korláttal körülvett térre, hol a lovakat vezetgetik. Mind a négy napnak a legszebb idő kedvezett; a nevezetesebb versenyek főbb vonásai itt következnek: Első nap az „

Ascot Stakes" volt a legnagyobb érdekű, kedvenczei Oldmin ster és Rubicon, mellyek ellen a kevésbbé emlegetett Stanton győzött. Mr Saxon e lova olly teljes versenykész állapotban volt, hogy a futást meg sem érezte s egyetlen szőrszála sem állt félre. The Ascot Stakes díj 200 sov. tét 25 sov.; bánat 15, kis bánat 5 sov.; a második ló 50 sov. nyer, a 3-ik tételét menti. 2 V

4 mföld; 54 aláiró. Mr Saxon 5é. vp. h. Stanton ap. Newminster 7 st. S f. Midgley 1 Mr Fitzwilliam 5é. R u b i c o n 7 st. 10 f. Fordham Lord Westmoreland 3é. O a k a p p 1 e 6 st, 4 Morgan 3 Futott még : Captain Crou, Oldminster, Brother to Rapid Rhone, Bandage, Canary, Horse Sea Nymph, Investment, Knutsford, Viliette, Indolencc, Alcestis, Bedouin, összesen 16 ló.