Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-05-10 / 13. szám

201 lovat nagyon melegen, három pokrócczal és bundával letakarva tartják ; a versenytéren kevés árpát vagy szénát adnak neki; basát széles hevederrel erősen megszorítják. Mindez, a valaha több értelemmel gyakorolt idomítás nyomait viseli magán. A verseny előtt némelyik borba áztatott kenyeret is adott lovának, némellyik pedig ezt egészen sötét istállóban tartotta, hogy napvilágra neki bőszüljön. E mindenesetre primitiv felfogást — a versenyek rendszeresítésével egyszersmind a helyes és szabályszerű idomítási módnak keilend majd felváltania. A párisi lóversenyek. (Április 19. és 26.) A longcharapsi versenyekről visszatérés, a maga nemében legnagyobbszerü látványok egyikét nyújtja. A Champs Elysées főfasora, e húsz öl széles és egy ang. mértföld bosszú útvonal, melly Arc de 1' Etoiletól a Place de la Concordeig nyúlik, a szó szoros értelmében a legfényesebb fogatú hintókkal van elborítva. A mozoghatás merő lehetlennek látszik; nyolcz, kilencz, tíz kocsi áll egy egy sorban. Még a felség is elveszti kiváltságát e dicső embarras ban. A császárné hintója az út egy pontján mozdulatlan áll, mig egy más ponton a császár és kísérete szintén felakadt a tömegben; a piquerök a postillonokra, ezek a császárra néznek, s ö felsége jó izün mosolyogva tekint el fővárosa fényén és gazdagságán. Csaknem valamennyi hintó elsőrendű mü ; a kocsisok és inasok en grandé tenue, parókásan, bokrétásan s az utóbbiak kettősen ülve a hátsó bakon. A fulajtárok vagy a család színeiben, vagy skarlát vörösben, fehér sapkával. Az út minden arasztnyi területe gondosan lévén öntözve: kocsi, szerszám, ruha mind ragyogó tiszta és portalan, mi a bevonulás díszét rendkívül emeli. Minden erkély, minden ablak nézőkkel zsúfolva ; a két nagyszerű emlékoszlop ; a kertek zöldje, a fák lombjai, az Avenue szökő kutai, s mindez az áldozó nap sugaraitól világítva: illyen volt az april 26-iki visszatérés látványa, s Napoleon Lajos méltán mosolyoghatott fölötte, mert ehez hasonlót a világ semmi más városa nem képes felmutatni. Magok a versenyek azonban nem voltak rendkívüli érdeküek. April 19-kén legjelentékenyebb futás a „Cl rand Prix de 1' I m p e r a t r i c e" 15,000 frankjáért történt, habár csak bárom ló indúlt s a következő rendben érkezett be : M. Robin 4 é. p.m. S o u v e n i r ap. Karavan 110 f. Kitchener f k. j. Gr. Lagrange 5 é. k. G a b r i e 11 e cl' E s t r é e s 127 f. . . . Pratt f. M. Robin 4 é. Mile des Douze-Traits 107f. . . . . Keffer 0. E versenyt azt tette érdekessé, hogy e lovak ketteje: Souvenir és Gabrielle a franczia Derby 1861—2-iki nyertese volt; a fogadók bizalmukat ez utóbbiban helyezték ugyan, de tekintve bogy 17 fonttal kellett többet vinnie mint Souvenirnek : a vélemények nagyon megoszoltak, sőt midőn Compiégne visszavonatott, Souvenir győzelmét bizonyosnak hitték. Nagy volt tehát a meglepetés, midőn a futás bolt versennyel végződött. Szakértők azt tartják, hogy Kitchener roszúl lovagolta Souvenirt. E ménnek t. i. istállótársa, Mile des Douze-Traits csinálta a versenyt s feladatának meg is felelt, mert tiz tizenkét lóhosszal vezetve ment előre a 3 mértföldnyi pályának 13*