Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-04-30 / 12. szám

193 • addig, mig érzékenyen nem rúg. Ezt a többszöri próba határozza meg. De a göbecs mindig kevesebb legyen a pornál — kivéve a nagyszerű göbecset a 3-astól kezdve; ez lehet ugyanennyi sőt kicsit több is, mert minél nagyobb a göbecs, annál nagyobbak a szemek közti hézagok. Ez régi vadász axióma s a Lefaucheuxknél különösen nem tévesztendő. A por után nagy szerep jut a rá eső fojtásnak. A francziák lapos, ruganyos szőrfojtásokat, mellyek mindkét oldalukon papírral bevonvák, szoktak használni. Ezek mellett több por adható a tölténybe mint Kirner papirfojtásainál, mellyeket azonban, különösen a horderöt tekintve, legczélszerübbeknek találtam. Kirner e papirfojtásai körülbelől Ys hüvelyk bosszúk, tehát háromszor olly vastagok, mint a franczia szőr (nemez) fojtások; de mig ezek laposak, Kirneréi mind felül mind alúl üregesek, minek czélja az, hogy a fojtás azon vége, melly a porra esik, ezt sohase nyomhassa össze s nem zúzhatja meg, (mi nagy előny, mert tudva levő dolog, hogy a nagyon összenyomott, vagy épen összezúzott por gyöngébb erőt fejt ki, mint a zúzatlan és laza), —• mig a fojtás másik végének üregébe a g^becstöltés alsó része belé esvén, azt némileg összetartja s arányosabban tolja ki. isz De nagyobb horderö kifejtése végett szükséges hogy Kirner papirfojtásai ne menjenek könnyen a tölténybe, hanem erővel nyomassanak belé, ezzel azt érjük el hogy egyrészt a töltényben levő levegő összenyomatik s a tölténybe lezáratik, másrészt a por az erővel benyomott fojtásnál több resistentiát találván, az összenyomott levegővel egyesülten nagyobb actiót fejt kifelé. Epen ugy van ez, mint a golyófegyvereknél, honnan a csőbe magától beléeső golyó soha sem löketik ki olly távolságra mint a mellyet kalapácscsal kell csőbe verni. A göbecsre mindkét esetben, akár francziául akár á la Kirner töltünk, szőr (nemez) fojtás jő s végül a töltény szélei a tölténycsavaróval ezen fojtásra lehajtatnak, de ezen csavarásnak nem szabad olly erővel történnie, hogy ezzel a göbecs nagyon megnyomassék. így töltve a Lefaucheux- töltényeket, biztos lehet a lövész, hogy fegyvere ölni, tehát messze bordani is fog. c) Utolsó, de őszintén megvallva nem gazdag embernél méltányolható kifogás, hogy a Lefaucheux fegyverek s különösen a lövések drágák. Mert a legolcsóbb Lefaucbeux-puska legalább is 60 ft,*) egy töltés pedig, ha osztrák töltényeket használunk, körülbelől 4'A—5, ha franeziákat használunk 5'A—6 krba kerül, a mint t. i. a helytől, honnan a töltényeket és fojtásokat kaphatni, közelebb vagy távolabb lakunk. Igen, de kérdem, lia nem is vagy elég gazdag ember s mégis szenvedélyes vadász, kénytelen vagy-e vele, hogy a verébtől kezdve a fürjig mindent lőjj"? Nem ugy-e? Tehát csak nagyobb vadra lösz, fogolytól őzig, farkasig, miket göbeccsel lehet lőni (mert golyóval lövésre a Lefaucheuxk nem igen czélszerüek, minthogy csöveik vasának mentől puhábbnak kell lennie, minő péld. a Bernard damas) és bárminő göbecsvadra lőjj, évenkint mégse tész 1000 lövést, melly franczia töltényeknél 55—60, osztrákoknál 45—50 forintba jön. S ha tennél is 1000 lövést, árukat más nélkülözésekkel könnyen megtakaríthatod. Sőt, mert drága a lövés és mert soha *) Ez csak gyári munka: Kimernél a legolcsóbb 100 forint. Szerk.