Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-30 / 9. szám

138 lebb induló tengertúli postával volna útnak indítandó, de a ténta kiszáradt, a toll megtagadja a szolgálatot, szemtelen legyek sétáinak arczán, s főleg az orrlyukak kö­rüli csiklándós részeket kedvelik, a veríték nagy cseppekben foly a levélpapirra s végre a levél félig megírva a kosárba repül. Minden illy kísérletek rendesen azzal végződnek, hogy a kínzott mindenről lemondva a pamlagra döl és sorsába nyugszik. Illy állapotában a szúnyogok szúrásai által gyakran félbeszakasztott kábult álomba merül s álmodozva számlálgatja punkája rojtjait. Egyszerre szellő keletkezik ! Ez tökéletesen fölébreszti az alvót; de e szellő nem frissítő, nem hüvösitő, sőt ellenben egy sütőkemencze legének hévmérsékmé­nyével bír. De az angol fölébred, az ablakon kitekint s óh milly öröm és diadal! — látja, hogy az égboltozat örökös kékjét komor szürkeség váltá fel. A szél mind erö­sebben fúj s végre szélvésszé lesz, károgó varjak és egyéb madarak seregeit hajtva maga előtt. Az alvó szolgákat gyorsan felkeltik ekkor. — „Zárjátok az ajtókat álomszuszé­kok, mert megfúlunk!" — kiált az úr. Most már egész hatalmával dühöng a zivatar. Minden, mi nincs leszegezve vagy csavaron nem jár, forog, csörög, csattog, re­zeg, mintha a végitélet napja közelgne. Villám és zengés gyorsan követik egymást, a csattanások robaja olly borzasztó, hogy a ménykőnek közvetlenül az előterembe lecsapását gyanittatja. Végre néhány perez után megnyilnak a felhők zsilipéi s ha­talmas zápor követi a zivatart. Most a ház lakói sietve tárnak ablakot és ajtót s mindenki gyönyörrel szívja be az eső okozta frissítő léget. A zápor víztömegei a forró földet érve, mintha izzó vasra hullnának, gőzzé változnak, mert a kiszáradt föld nem képes eléggé aleszakadozó folya­dékot magába szívni.—-Végre szűnik az eső- és a lég csakhamar ismét olly forró lesz mint annak előtte. Csak ismételt záporok hűsítik lassanként a forró hévmérsékletet. Azon időben, mellyröl szólani akarok, a hévmérséklet e kedvező változása még nem lépett be. A hőség nagyobb volt, mint bármikor. — Mindamellett épen ez időt választám arra, hogy szabadságidő nyeréseért folyamodjam. Több oknál fogva ép most ohajték egy hónapot bizonyos — általam ismert erdőségben vadászattal töl­teni. Ez okok elseje az általános vadászat ideje volt; a másik az, hogy a vadászat­tal a békés szállásolás ölő unalmától menekülheték; — a harmadik s legfontosabb pedig az, hogy szolgálati tekintetekből — más időben szabadságidőt nem kérhettem. Megírtam tehát folyamodványomat, le is pecsételém, el is küldtem s miután ez a hadseregnél szokásos körútját megtette, e hátirattal : „granted" (megadva) érkezett vissza. Első teendőm volt most egy ismerős shikari — esetlegesen Bramin — után kül­deni, ki mint jó s biztos kalauz nagy hírben állott—Az európai, minden még nem ismert területen kezdett vadászatoknál illy ember jó akaratára van utalva , mert en­nek segélye nélkül sok időt kellene az alkalmas helyek fölkeresésére pazarolnia, azonkívül pedig a shikari tekintélye, mellyel a kerület lakóinál bír, a sportsmannek fontos előnyöket biztosit. A shikarik azon időt, midőn szolgálataikat nem vesszük igénybe, a sűrűben tartózkodó ártalmas vadak kiirtására fordítják, miért a kormány­tól bizonyos lődíjat húznak. A szarvasokat csuhájok és agancsaik nyerése végett lő-

Next

/
Thumbnails
Contents