Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-20 / 8. szám

YADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Péntek, marczius 20. 8. sz. Hetedik évfolyam 1863. Kaukazusi vadászatok/) 1859 július havában még csak bárom hónapja telt el annak, hogy a Kaukazusban voltam s mondhatni a vadászéletnek még csak tanoncz korát éltem, kirándulásaim alig öt mértföldnyi kis körre szorítkoztak akkori lakásom a Madumiroolkaja S t a n i z a körül. — Megérkezésem óta a Tever dragonyos ezred első osztályával, mellyben szolgáltam, mindig a helyen táboroztunk; s miután az előre küldött őrszemeknek csak tartalékát képeztük , elég szabad időnk maradott a vadászatra, melly gyönyör a legélvezetesebb mindazok között, mik egy kaukazusi tiszt részéül juthatnak. Szerencsecsillagom hozta magával, hogy osztályunk főnöke is szenvedélyes vadász volt s nem tudta megtagadni a többi tisztektől a mulatságot, mellynek kellemeit ö maga legjobban ismerte. — Úgy rendezkedjenek önök, hogy az első vészhangra állomásaikon legyenek ; élve el ne fogassák magokat — s aztán szent Hubert védje önöket! Ennyiből állott jó ezredesünk hagyakozása. En az engedélyt a lehető leggyakrabban használtam s hála legyen a vadászgatásnak, az idő gyorsan telt s e boldog napokat minduntalan viszsza óhajtóm. Egy napon tehát ajtóm előtt ülve iddogáltam kávémat. Az idő pompás volt, az ég tiszta s legkisebb felhő sem homályositá a nap ragyogását, szóval őzvadászatra legkedvezőbb idő. Szerencsétlenségemre nyugodnom kellett, mert az előtti nap későn értem haza s bár csak két őzet hoztam, sokat jártam volt. Úgy tetszék, hogy ez a vad érezhetőleg megkevesedett e Staniza szomszédságában s az emberlakta vidékektől sokkal távolabb kell jutni, hogy a vadászat sikeresebb lehessen. *) Lásd 2. 5. szám.) 5 • .