Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-10 / 7. szám

109 zeti játékokkal töltötte. — Ezenkívül igen alkalmas nézohelyül szolgált még a folyón átvezető köhid; ez hintók siirü soraival volt megrakva, mellyek — mint a lóverse­nyeknél is szokás — helyeiket már több nappal elébb oda állított üres kocsikkal vagy szekerekkel foglalták le. A versenyek, hajósegyletektől, asszonyságoktól vagy a kor­mánytól felajánlott díjakért, vagy magánfogadásokért folytak. Minden alakú s nagyságú hajók versenyeztek; az együtt futók azonban mindig olly egyenlők voltak, bogy csak az orrukon kitűzött kis zászlócska különbözteté meg egymástól. A csolnakok mind igen hosszúak, keskenyek s outriggerek. — Példaúl, egy nyolcz evezős hajó 47 láb hosszú s alig 2 láb széles, mig az evezők 14 lábhosz­szuak. Az ügyes kezelés pontos egyformaságáról csak annak lehet fogalma, aki láttái az utat a vizén póznák jelelik s a verseny kezdete előtt „waterman" rendőrök evez­nek előre, a netalán útban álló hajók eligazítása végett. A víz fordulata miatt eleinte orrukkal jöttek felénk a hajók s a színek illy tá­volban nem lévén megkülönböztethetők , olly kevéssé tudtuk kivenni : mellyik a nyolcz evezős versenyző s mellyik a rendőri két evezős hajó, hogy ez köztünk foga­dás tárgyává is vált, mellyet egyikünk sem nyert, mert a versenyző hajó csak ké­sőbb jött, a kérdéses nyolcz evezős pedig csak kisérő, a futáshoz nem is tartozó csolnak volt. Valóban bámulatos ügyesség : olly kis csolnakon nyolcz hosszú evezőt kitelhető legnagyobb sebességgel úgy hajtogatni, hogy az csak kettőnek lássék. Az evezők vízbe merülésekor a hajó fele teste mindannyiszor kiemelkedett a vízből s mintegy megugorva szökött előre. Érdekes látni, mint szállnak partra a versenycsolnak sajkásai. Mindenekelőtt az evezőt lassan bevonják, aztán egyensúlyrúd módjára felemelve, a parton álló egyénnek adják át ; a hajós ekkor a számára kinyújtott kezet legnagyobb vigyázat­tal megfogja s a parton e czélra készített kis hídra kiemelkedik. Az evezésnél főtekintet van arra, hogy az evező a lapátnál mélyebben ne me­rüljön a vízbe s a víz színéhez lehető legközelebb merüljön fel, anélkül azonban hogy a vizet érje. Voltak futások egy pár evezővel; két hosszú evezővel kormányos nél­kül ; és egyszer a nálunk sandolinnak nevezett canoe-kon. E fölötte nagy ügyesség megértésére szükséges tudni, hogy a kik illy versenyekben részt akarnak venni s következőleg már is jeles hajósok (olly országban, hol majdnem minden ember ha­jós) : két hónapig rendes „training" szabályai alájönnek, naponként kétszer tarta­nak együtt hosszú evezési gyakorlatot; ezenkívül szabadabb léhlzés nyerése végett minden reggel félórát futnak ; étkül csak ürü-, vad- és marhahús van nekik megen­gedve , italúl leginkább thea és sherry, ser épen nem, víz csak kevés. Az említett versenyben az oxfordi tanulók nyertek legtöbb díjat, kik átalában mindenütt legjobb hajósok gyanánt ismeretesek, noha a cambridgei tanulók és a lon­doni csolnakda veszélyes vetélytársaik voltak. — Egy Woodgate nevü ifjú e két nap alatt öt versenyben vett részt : négyszer a győztesekkel volt, egy ízben maga nyert kettős evezővel. Második nap estéjén, a versenyzés befejeztével, a győztesek mind egy kis kert­be gyűltek Össze a víz partján , hogy a nyert — és sokszor nagyértékü dijakat átve­gyék. — Első rendií jegyeink a belépésre minket is feljogosítván, e nagy ünnepé-

Next

/
Thumbnails
Contents