Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-02-28 / 6. szám

90 Esett még az nap egy őz, úgy hogy vadászatunk eredménye mindössze 6 őz, 1 farkas, 1 medve. Remélem, hogy jövő télen eredmény dúsabb barlangból való medvevadászatot fogok közölhetni. Somkerek, február hava 16-kán 1862. Gróf Kornis Victor. Főkellékek különböző szakmájú lovaknál. A nehéz és sok terhet húzó lónál főkellék : kurta derék, erős oldalbordák és kurta csukló. Ha sebes lóra van szükségünk : ugy hosszú derekú lovat választunk, rézsútos vállapoczkával és csüdökkel ; a test hoszszuságára szükség azért lévén, hogy a ló hátuljának, melly a hajtó erőt képviseli, a müködhetésre elég tere legyen. Bármelly czélból alkalmazzunk is lovat, legyen annál tűzre, járásra vagy erőre szükség, ez mindig bizonyos szabályoktól függ. A sebesség a csontalkat különböző részeinek fekvésétől és hosszúságától függ. A biztosság kapcsolatban van a ló tökélyes csontkifejlésével s arányos hoszszuságával. Az erő azon körülmény következménye, hogy az izmok azon szerveken csoportosúlnak össze, mellyek a mozgásra vannak rendeltetve. Kisértsük meg ezeknek alkalmazását. A versenylónál az alkat hosszaságát és ruganyosságát, továbbá hosszú rézsútfekvő lapoczkát, kurta vállcsontot, hosszú alszárt, kurta czombot, hosszú és ruganyos csüdöket és széles , izmos elő és hátulsó részeket keresünk. Illy alkat mellett a ló sebes leend, de lovasát biztosan nem hordhatja s ereje nem lesz terhek vitelére vagy húzására. A versenyló vágtatása nem egyéb, mint folytonos ugrások lánczolata s mindazon állatok, mellyek az illynemü mozgásnál legsebessebbek, mint például az agár vagy nyúl, úgy vannak alkotva, hogy elejök aránylag alacsony, míg hátuljok magas és erőteljes. A legnagyobb tökély azonban a versenylónál, mint minden más állatnál, melylyek sebességet s kitartást egyesítenek, a léhlzésben áll ; e nélkül az alkatnak legnagyobb tökélye sem ér semmit ; s ép ezen pontban a külső alkat egyúttal jelensége a belső alkatnak. Az izomidegek müködhetése szoros kapcsolatban van a léhlzéssel, — sajátlag a tüdő területével. — Az alsóbb rendű állatoknál, mellyek csekélyebb mozgást tesznek, a léhlzés gyenge; az olly állatoknál ellenkezőleg, mellyek sokat mozognak, mint a madarak, azt találjuk, hogy a levegő minden részüket áthatja. Ezért lehetlen, hogy ott sebesség és erő legyen, hol a szív és tüdő nem nagy, mit a mell nagysága és szélessége határoz meg. A ló ereje főkép a tüdő és szív területéíöl függ. — Ezek aránylagos nagyságához van mérve képességük a takarmányt tápszerré alakítani s ennek könnyüségétöl függ a véranyag újra előidézése, mire olly nagy szükségük van, hogy a fáradság s munka által felemésztett vért újra pótolják s idegeik tevékenységét felfrissítsék.