Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-02-20 / 5. szám
72 szivélyesség, melly, rokonérzés gerjesztésinek főtényezoje, mégis ama mindig egyenlő , sokszor derült kedélyű lelki nyugalom, melly őt a társas élet érintkezései közt soha sem hagyta el, modorát tiszteletébresztövé, lekötelezővé tette ; és ez, magyar vendégei iránti előszeretetében kiválólag nyilványúlt. Ifjúságának keserű csalódásai jellemében a bizalom érezhetését mélyen megingatták és ezt olly nehéz volt benne ébreszteni, hogy a növekedő bizalom fokozatai évek múltán is alig voltak észrevehetők. — De bizalmát és barátságát azoktól, kiket erre méltatott, többé nem vonta meg soha. Zártkeblüsége azonban nem volt visszatetsző, mert ö ennek hidegkomorságát eltudta felejtetni társalgásának élénkségével s nézetei eredetiségével ; saját véleményét is csak az ész érveivel erösitette és védte, szokott egykedvüségéből még testi fájdalmai által sem hagyta magát kiragadtatní. A gunyor fegyverével pedig ha akart jól tudott élni, de nem élt vele vissza ; a kétkedést is, ha bár ez a nevetségesség határáig terjedt, sem fedte meg máskép , mind gyöngéd helyreigazítással. — A vadászszellem ellen elkövetett vétségek iránt azonban kérlelhetlen volt és ezeket gunyoros elméjének egész erejével sújtotta ; mig ellenben e szellem ébredését az ifjabb nemzedékben meleg szavakkal üdvözlötte s az ifjú és szenvedélyes vadász benne mindig kegyes pártfogót és tapasztalt útmutatót talált. Eletének szabatosan leírt rajzát, mellyre öt, a vadászúr mintáját, úgy a vadtilalmazásban mint vadászatrendezésben egyiránt szerzett érdemei méltóvá teszik, avatottabb kezekre kell bíznom. Feladatom nem lehetett egyéb , mint hogy a boldogúlt herczeget vadászjellemének általános vonásaiban, a mint erről barátaitól értesültem és mint ezeket a Steyri várban és hegyekben töltött rövid idények alatt észlelni magamnak is alkalmam volt — vadászközönségünkkel megismertessem ; egyszersmind pedig a hála és mély tisztelet adóját kívántam a híres vadász iránt leróni, kinek körében az elméleti és gyakorlati vadászat terén érdekes tapasztalásokat szerezhettem, mellyeknek emléke az övéhez elválaszthatlanúl csatolva, előttem mindig felejthetlen fog maradni. Báró Orczy Béla. Csenderes. и. Előző czikkünkben Ígértük, hogy elfogjuk mondani nézeteinket a felett, mikép kellessék a csenderest vadász és gazda szempontból megitélve alakitani, akkép t. i. hogy a vadásznak szerzendő gyönyör a gazdának kára nélkül és viszont a gazdának szerzendö haszon a vadásznak Ínyére lehessen, szóval hogy ezen fogalom az „utile dulci" elvéhez képest létesülvén, egy dologgal két egymást kiegészítő élv legyen megszerezhető. A csenderesnek gazdászati szempontból való hasznosságát kell mindenek előtt kiemelnünk, hogy annál könnyebben bizonyíthassuk be annak más tekintetbeni kellemeit. Valamelly tanyabirtok, legyen az egytől számtalan ezer holdig terjedő, csenderes nélkül nem lehet. A tagosztályok életbeléptével azonnal hozzá fog az iparkodó gazda neki jutott osztályrészét körülárkolni, sánczolni , ültetni.