Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-12-20 / 35. szám

557 Levelek a franczia sportról. P á r i s , december 3. A császár a kérdést, mint lehessen és kelljen a lótenyésztést Francziaországban leghathatósabban emelni, a bizottmány merőben ellenkező két véleménye közötti középúton oldá meg. Elöször is azt, hogy a haras mindenesetre fenntartandó, közvetve azzal mondta ki, hogy kezelését a kereskedelmi tárczától az államminiszterhez tette át. A haras e szerint egyenesen magának a császárnak szeme és felügyelete alá jutott. —Kimondta továbbá, hogy helyes a többség ama véleménye, melly szerint nincs még itt annak ideje, hogy az állam a tenyésztőt saját segélyforrásaira bízza, vagy csupán csak díjazással ösztönözze. Kijelenté azonban, hogy a haras nem tekintendő a magán vállalat és ipar akadályaúl ; de viszont a ménállomásokat sem lehet megszüntetni anélkül , hogy ez a tenyésztett csikók létszámában — mind a hadseregre mind átalán az egész országra nézve káros csökkenést ne okozzon. A császári határozat megrójja a bizottmányt, hogy egy pont egészen elkerülte figyelmét — s ez az, hogy a tenyésztőknek nem ajánlotta eléggé : a mén és kancza megválasztására fordítandó figyelmet. Úgy látszik, hogy a francziaországi tenyésztők nem igen ügyelnek tenyészkanczáik minőségére. — Többnyire csekély forgalmi tökével biró emberek lévén, nem állhatnak ellent az olcsó ajánlat kísértésének s így leginkább kivető kanczák után tenyésztenek s ezeket államménekkel hágatják. Az államminiszter nem kételkedik, hogy a vidéki csekély vagyonú tenyésztő, ki anyakanczája után legtöbb hasznot lát, soha sem nevelne katona- vagy hátas lovakat, hanem csak igásokat vagy épen öszvéreket, ha az állami mének tőle elvonatnának. A kormány ennélfogva nem bízhatja merő esetlegre a hadsereg szükségletének fedezését , hanem bizonyos számú méneket kell tartania, uiind a katonalovak végett, mind pedig az átalános tenyésztés buzdítása tekintetéből. Eldöntendő fontos kérdés volt az, minő korú lovakat vásároljon a hadsereg és a haras ? Eddigelé a hadsereg négy éves, a haras negyedfél éves lovakat vásárolt. Ezen időkor öt és illetőleg két évesre lön átváltoztatva, azon okból, bogy a hadsereg illy korai bevásárlással a magánosokat a versenyzésből kizárta, magának mintegy monopoliumot alkotott s háború idejére úgyszólván tartalékot sem hagyott, míg más részt a haras késői vételei miatt sok lovat nem heréltek ki annak reményében, hogy majd megveszik az állam számára. A fönebbiek folytán határozatba ment, hogy az állam 1250 hágó ménének létszáma továbbá is fenntartassék ; maga az állam azonban végkép hagyjon fel a tenyésztéssel ; hogy a haras budgetje 240,000 forinttal növeltessék, mellyböl kanczacsikók, anyakanczák, és mének díjazandók, ügető és gátversenyekre díjak kitüzendők, lovagló és idomító iskolák segélyezendők, s a jobb minőségű lovak tenyésztésének módjai mindenkép elömozdítandók legyenek. Továbbá, a haras főigazgatójáúl Fleury tábornok neveztetett ki s véle és alája rendelve : egy másod igazgató, nyolcz fő felügyelő, huszonhat igazgató (minden haras számára egy), huszonhat állatorvos, kellő számú egyéb tisztviselőkkel, lovászokkal stb., mi összevéve hatalmas testületet képez.