Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-11-30 / 33. szám

530 csermely képezé s túl ezen egy ritka tölgyerdőbe vezetett, ott hol valamivel hoszabb szünet után fölkerekedvén, visszafelé tartott s egy hosszú sürü erdőcskében keresett menhelyet. 10 perez alatt innen is kinyomták kutyáink ; a nyomban követett nyúl azonban még elég erővel bírt félkört írva a fönemlített szakadáson keresztül a tölgyesig hatni, hol végre elfogatott. Összesen 48 perczig tartott a vadászat ; szünet a sürüségbeni lassú haladással együtt nem volt több 12 — 15 percznél. 9 lovas élvezte e nap örömét. November 10-kén V

4-kor 2-re ugrattunk a találkozó helyén egy nyúlat. — Ez kívánságunk szerint kezdé futamát, mellyen azonban csak hamar változtatván, érdektelen vidéknek vette irányát, miért is az első szünetet felhasználtuk falkánk elkürtölésére s egyenesen kedves Lasztóczunk felé fordítottuk lovainkat. — De nem, hiába; az ujonan felhajtott nyúl ismét egyenesen a tölgyerdőnek tartott. Egy meredek lejtő, ennek alján zsombékos szakadozott gyep s egy jó ugrást adó vízárok voltak főakadályaink. 20 pereznyi igen sebes vadászat után szerencsétlenül egy vert nyúl ment végig az első nyomán úgy hogy minden habozás nélkül ezt vették fel kutyáink. A már leírt téren keresztül kasúl áthaladván, e már harmadik nyúl a hoszú sűrűségbe vonúlt, kopóink ámbár 5 más nyúl ugrott előttük, nyomát perczig sem hagyták el, háromszor fel és le hajtván őt, szerencsésen kihozták s miután az erdő alsó hegyes végén kihúzódva fáradtság miatt elfeküdt : szabad helyen történt a halali. Ezen utolsó nyúl 3 negyed órát futott. 5 óra volt midőn haza felé indúltunk, — ekkor 10-en valánk. Hubertus napjáról még nem tevénk említést, ámbár ez, ha nem is kedvezett a szerencse, érdekesb vadásznapjaink egyike volt. — Tizenheten jelentünk meg, inkább a vadászat védszentje tiszteletére, mint jóeredmény reményében. Nagy volt a szárazság, a kutyák után porzott a talaj , mindamellett második nyúlunk (az első rövid futás után egy falu szögletén elveszett) 27 perczig tartó sebes futamot adott s már kétszer bukott el, midőn végre egy sürü erdőhöz érve, menhelyet talált; nekünk pedig a falkánk útjában kelt számos vad miatt, föl kelle az üldözéssel hagynunk. Egy hét előtt rögtön olly fagy állott be, hogy egyelőre hucsúznunk kellett a sport ezen érdekes remétől. Okolicsány Sándor. Zamutó , november 20. A pesti kopóvadászatok. November 20 és 22-kén nem volt vadászat; csütörtökön a földhitelintézet közgyűlése foglalván le az érdeket, szombaton pedig a megelőző napokon esett hó födte még a vadásztért ; e hó azonban egyszerre olvadásnak indúlván. — November 24-kén közel húsz úrlovas találkozott a Paskál malomnál. E vadásznapnak két része volt ; az elsőről csak azt méltó megemlíteni, hogy falkánk legalább három nyúlat hajtott, egyik ültetvényből a másikba vagy a palotai szőlőkbe. Az első futam igen sebes, a többi lassú és a szimat igen rosz volt, annyira hogy a