Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-11-20 / 32. szám

506 még nem is láttunk, t. i. két reznek-túzokot s a sors úgy akarta, hogy egy hím s egy nőstény végezze be légi pályáját Sárosd pusztáján. Gr. Eszterházy Andor. Levelek a franczia sportról. i. P á r i s , october 22. A sport Francziaországban máig se nevezhető még népszerűnek, sőt csupán csak is az aristocratia szűkebb körére szorítkozik. Angliában a Derby nemzeti intézmény , mellyben mindenki érdekelve van s részt veszen benne, kinek körülményei megengedik. Méltán nevezik Anglia olympiai játékának. — A franczia Derby azonban, akár pénzíízleti oldalát, akár a részvét arányát tekintsük, legnagyobb részt a rang és vagyon embereinek s az előkelő világnak ünnepe. A franczia népnek még ma is a Marsmező s a katonai látványosság a legkedvenczebb mulatsága s tömegesen tódúl ezen élvezetre. —• Sportsmannek lenni ellenben Francziaországban annyi, mint a társadalom legmagasabb osztályához tartozni. A befolyás, czim, rang, vagyon világa csaknem egyenlő a sportvilággal s némileg már az is jellemző, hogy a „blackleg" alig ismeretes a franczia gyepen : az angol sportszótár többi műszavát megtanúlták és elfogadták , de — dicséretükre legyen mondva — a „gyepcsaló" névvel még eddig nem kellett megismerkedniök. Aztán a franczia versenyügyet a legmagasabb rangú úrhölgyek vallják sajátjuknak. Főrangú nők között nem csak hogy napról napra több a jó lovas, hanem — akár divatból, akár valódi Ízlésnél fogva, lényegesnek tartják azt is, bogy minden nevezetesebb versenyen , Longchamps , La Marche vagy Chantilly gyepen jelen legyenek. Jelenlétük rendkívül simitó hatással van e gyülekezetekre s okozza kétségkívül ama finom előkelő modort, melly a franczia lóversenyeket az angoloktól anynyira megkülönbözteti. A lótenyésztés emelésére négy külön intézmény áll fenn Francziaországban.— Első a császári ménesek, mellyeknek egész saját történelmük s nagy levéltáruk van, zsúfolva naplókkal, bizottmányi jelentésekkel s egyéb hivatalos írásokkal; minő tenyésztést kelljen folytatni, mellyiket abbanhagyni, ez kimeríthetlen vitatárgy a franczia sportsmanek s különösen a katonák és polgáriak közt. Aztán jő a Société d'Encouragement , mellynek Francziaország a versenyügy nagy mérvű fejlődését s a versenytérek szaporodását leginkább köszönheti. Ennek kifolyásaa Jockey Club, melly a hasonló nevü angol egylet mintájára alakítva, ezéhez hasonló helyzetet foglal el Francziaországban. Végül ott van a Tattersall Francais, melly még hivebb utánzása a londoni intézetnek s idővel Páris nagy ló vásárjává fog válni. Ez 1855-ben alakúit, egyenesen a császár pártfogása alatt, mi ha egyrészt előnyére volt is, más részt népszerűségét koczkáztatta. Megfejtjük miért. A franczia sport, mint imént megjegyzém, tisztán aristocraták kezében van s ezeknek nagy része legitimista és orleanista főnemesség.—Különösen a legitimisták hivei a sportnak s leginkább ők adják a sportnak ama kizáró jellemet. A jelen uralom kezdete alatt tebát a Jockey Club tagjai Frondeuröknek voltak tekintve ; nem