Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-10-20 / 29. szám

460 idősb embereket : senki se tudott vagy hallott hasonló bajról. E járvány 1822-ben a highlandi moor okban mindenütt irtózatosan pusztított, aztán eltűnt s pár év múlva ismét sok volt a vad. 1829-ben újra megjelent a járvány s azóta minden hetedik vagy nyolczadik évben rendesen beköszönt — és annyi bizonyos, hogy minden illy roham után egyre kisebbedik a létszám, annyira hogy okvetlen be fog az idő következni s talán elébb mint sokan vélnék, midőn a grouse a Highlands-ban ismeretlen madár lesz. A betegség azonban nem uralkodik egyszerre mindenütt. Ha Anglia északi és Skótzia déli részén dühöng, közép és felső Skótziában egészségesek e madarak; de a baj gyorsan terjed észak felé, épen mint a cholera Keletindiából Perzsián és Ázsiai Oroszországon át Európába. A beteg madár mája rendkívül nagy és kórállapotú, belei tele vannak hosszú gilisztákkal, a szegény szárnyas csak csont és bőr s alkalmasint szomjúság kínozza, mert források mellett tömérdek dermedtet találnak. Állítják hogy az illy járványban elhullott madár teste egészségtelen étek s hogy ettől már sok róka fordúlt fel. " „A grouse-vadászat csökkenésének második komoly oka a highlandi legelők becsének emelkedése. E birkalegelők haszonbére szintén tetemesen növekedett. A bérlők e magas bért csak úgy fizethetik, ha juhaik számát szaporítják, hogy pedig ezeknek elég legyen a legelő, kénytelenek leégetni a hangát, mihelyt ez négy öt ujjnyira nőtt. Ennek következése aztán az, hogy a grouse meg van fosztva tanyájától és menhelyétől, nincs hol kikölteni tojásait, felnevelni fiókjait, nagy esők alkalmával ezeket a víz sepri el, az öregeket pedig sas, ölyü, sólyom irtja. A moor tulajdonosa e szerint kettős hasznot húz birtokából — a vadászat és a legelő haszonbérét s bármennyire kikösse is ez utóbbiban, hogy a területnek csak bizonyos részét legyen szabad leégetni, még is gyakran megesik, hogy a vadászatbérlö megérkezik augustus 12-én s hangafedett hegyoldal helyett koromfeketére lepörkölt tért talál, mi aztán sok bonyolult pörre ad alkalmat s nem kis izgatottságot okoz." Ross kap. azt a tanácsot adja a bérlöknek, hogy olly moort béreljenek ki, rnelylyen a járvány négy év előtt volt s ekkor három éven át jó sportra tehetnek szert. — Különben sokba kerülhet a mulatság — s erre példákat idéz. Egy társaság 400 font bért fizetett, a taksák és kerülők már 100 fontra mentek. Az első évben beállt a járvány s lőttek 30 pár grouset. A második évben tudósítást kaptak, hogy épen semmi grouse sincs s ennek folytán fel sem mentek. A harmadik évben felmentek s a grouse egészséges volt ugyan, de olly kevés, hogy csak 150 párt lőhettek. — E szerint, az utazási költséget, kutyákat stb. nem is számítva, a 180 pár grouse 1500 fontjukba került. Oroszlyán vadászatai m. (Chassaing önéletírása.) xii. A borzolii araboktól hírét vévén, hogy a környéken egy óriási oroszlyán ütötte fel tanyájat s nyájaikban roppant károkat okoz : május 5-kén hajnalban ismét útnak indúltam s délután 5 órakor érkezvén csak a duarba, nyugalomra tértem, minthogy az est már közelgett s így késő lett volna még az nap valamibe kapnom.