Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-30 / 27. szám

433 galom s hidegvérüség kívántatik ezen macskaszeríí elöhaladásra. Csak miután az állatok fölemelkedtek, választja ki áldozatát és lő. Gyakran megtörténik, hogy az elszánt vadász, mielőtt a megriadt zergefalka a veszéllyel fenyegető zajt kikémelhetné, kettős csővével egy második darabot is ejthet. Hajói talált, a zerge magasra szőkéivé rögtön összerogyik, de megtörténik az is, hogy a nem halálosan sebzett vad a falkával tova száguld. A zergék néha feltűnő erős falkákban találhatók, mellyek a párzás idejéig együtt maradnak. A hírneves Studer Gottlieb, Bernből, egy alkalommal 60 darabot látott együtt legelészni Wallisban. A jelenkor leghíresebb zergevadászának alkalmasint Tróger Ignácz Eischolban (Wallis) nevezhető, legalább a Turtmann és Nikolai völgy havasainak pásztorai csodadolgokat beszélnek róla. Mint az ottani vidék jelenkori С о 1 a n i - ja, több négyszög mértföldnyi vidéket kizárólagosan csak öt illető vadásztért gyanánt bitorol, mellyre más vadász lépni sem merészel. — Azonkivül a néphit őt regés babonaszerü nimbussal környezvén, büvadásznak tartja, ki minden lövéssel, mit óhajt, elejthet. Mindenesetre biztosan áll : hogy Wallis kantonban ő a legjobb havasi vadász s valószínűleg azon körülmény, hogy szerzett tapasztalásainak ravasz felhasználásával egy nap három vagy négy zergét is lőtt s ezeket ügyesen elrejtvén, egyiket a másik után lakásába lehozta — adott okot mindenféle mendemondára. Egyszersmind a legvakmerőbb és legválalkozóhb hegymászó s ha a Matterhorn meghágása kivihető, akkor csúcsán bizonyosan Tróger lesz az első, legalább ezt állítják a Wallisiak. Egy más kitűnő lövész, ki évenkint 20—30 darab zergét lő és már két medvét is elejtett, Margnia János Val Callaneáhan, ki az év egy részében németSchweiezot, jelesül a Glarusi kantont, mint üveges szokja átvándorolni. Graubündenben jelenleg Cathomen Benedek Briegelsből álla legjobb zergevadász hírében, utána a híres med vevadász Fili Zernetzi postamester, Spinas Jakab Tinzenben, Z i n s 1 i Scharansban stb. következnek. Nem illy veszélyesek a kevésbé híres vadászok által társaságilag rendezett zergehajtóvadászatok, ezek rendesen a meglehetősen vadgyér elöhavasokon tartatnak s némelly tekintetben a rónán folyó nagy vadászatokhoz hasonlítanak, mert a lövészek itt is felállitatnak s a hajtásra néha ebek is használtatnak. Meg vannak a vadászat e nemének is saját veszélyei, mellyek ok és alkalom szerint a magánvadászatoknál aránylag ritkábban fordulnak elő. Mint minden hajtó vadászatnál, ugy itt is, a vadászok, és hajtók között bizonyos terv és egyetértés szükséges, mert ha a bérezek közt gyakran megeshető, de előre nem látható véletlen közbejötte ahatározott megállapodást megbontja, úgy többnyire meghiusúlt vadásznap eredménye a fáradalmaknak. Három gyakorlott Appenzelli vadász a Scalp délkeleti magasfalán a Gloggeren , melly a Meglisi havason át Weisbadból Sentisbe vezető ut mellett vonul el, vadászott. Egyikük ezen alsó uton, a másika fenn a Marwiesen át, a harmadik vadász pedig a szirtfal keskeny pázsit szalagán a két előbbi között haladott fölfelé. E pázsit szalagra szoríttattak a zergék. A legalól és legfölül menő könnyen haladhatott s azért korábban is érkezett arra a helyre, hol a közös tüzelést megkezdeni szándékozának. Az első vadász látván az állatokat feléje közeledni és egyenesen lövésre jönni, vár, és